Hivatalos: öt háromnapos hétvége és maratoni hosszúságú karácsony vár ránk 2024-ben

Csütörtök este megjelent Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter jövő évi munkaszüneti napokról szóló rendelete a Magyar Közlönyben. Ez alapján 2024-ben öt háromnapos, egy négynapos és egy hatnapos hosszú hétvége vár ránk 2024-ben.

  • Székács Linda

A rendelet szerint 2024-ben összesen hét hosszú hétvégét élvezhetünk majd, ezek közül öt háromnapos lesz, kettő pedig ennél is hosszabb, mivel

  • augusztus 20-a 2024-ben keddre esik, de a rendelet szerint a hétfőt is megkapjuk, így az ünnep miatti hétvége négynapos lesz
  • a szerda-csütörtökre eső december 25-26-ához pedig hozzácsapták a keddet és a pénteket (24. és 27.), így a karácsonyi pihenés 2024-ben extrém hosszú, hatnapos lesz.
Az extra munkaszüneti napokat természetesen le kell dolgozni. Az augusztus 20-át megelőző hétfőt augusztus 3-án szombaton, a karácsonyi pihenőt pedig december 7-én és 14-én, ami kifejezetten fájdalmas lesz, mivel két egymást követő hét szombatján is iskolába és dolgozni kell majd menni.
Mindezeken kívül háromnapos hétvége lesz
  • húsvét, és
  • pünkösd, valamint
  • újév napja, ami hétfőre esik,
  • március 15., ami péntekre, továbbá
  • november 1. (Mindenszentek), ami szintén pénteki napon lesz.

Május 1. és október 23. viszont jövőre szerdára esik, így hosszú hétvégét sajnos nem, de egy hét közepi pihenőnapot ebben az esetben is kapni fogunk.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.