A szakmunkás bizonyítvány és az érettségi megszerzése után az egyetem felé vezet Galamb Alex útja, aki a mélyszegénységből kitörve hamarosan a tanítói katedrán állhat.
Technikusi képesítést szerzett, tanítóképző szakra felvételizett Galamb Alex, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fiatal pék, aki 2023-ban az év embere lett – számolt be róla a Metropol.
A Sütni Jó! Alapítványt működtető roma származású férfi mélyszegénységből tört fel, majd vált sikeres pék- és cukrász mesterré. Galamb Alex a Metropolnak azt mondta, miután az édesapja korán elhunyt, az édesanyja olyan mély depresszióba esett, hogy nem gondoskodott tovább róla, ezért 14 évesen maga kérte, hogy vegyék fel a miskolci gyermekvárosba. „Korábban azt sem tudtam, hogyan működik az angolvécé, az illemhely használata után nem mostam kezet, és pláne nem tisztálkodtam naponta” – mondta el a lapnak.
Alex azt is hozzátette, mindezekről azért érzi fontosnak, hogy beszámoljon, mert nagyon sok szegény gyerek él az országban, akiknek szeretné megmutatni, hogy van kiút a nyomorból. A fiatal fiú először szakmát szerzett, majd a könyvtárban tanuló egyetemistákat látva rájött, hogy ő is szeretne közéjük tartozni, így a szakmunkás képesítés megszerzése után leérettségizett, az álma pedig úgy tűnik, hamarosan valóra válhat, hiszen - bár az eredményt csak júliusban kapja meg - felvételizett a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanítóképző szakára.
Ugyan csak nyár elején értesítenek arról, hogy bekerültem-e, nagyon jók a megérzéseim. Szeretnék diplomás roma lenni. Boldog lennék, ha kicsi gyerekeket taníthatnék írni-olvasni és számolni, miközben az alapítványomat sem hanyagolnám. Az is lehet, hogy elindítok egy saját pék-cukrász vállalkozást
– magyarázta Alex, aki egyébként az alapítványán keresztül rendszeresen segít rászoruló, hátrányos helyzetű gyerekeken, legyen szó adományokról vagy mentorálásról.
(Kiemelt kép: HírFM)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
