Az infláció miatt jellemzően 10-20 százalékkal nőttek eddig a nyári táborok árai, de olyan is van, ahol közel a duplájába kerül majd a gyerekeket nyaraltatni.
Az infláció és az áremelkedések miatt idén akár duplájára is nőhet a nyári gyermektáborok díja - hangzott el az RTL Híradó szerda esti adásában.
Egy híradónak nyilatkozó szülő szerint a gyereke kedvenc nyári táborának ára tavaly óta 37 ezer forintról közel a kétszeresérére, 60 ezer forintra drágult, de 20 százalékkal nőtt a fővárosi állatkert napközis nyári táborának költsége is, ami tavaly még 90, idén viszont már 110 ezer forint lesz.
Tóth Béla, a taborfigyelo.hu vezetője szerint a szervezők igyekeznek egyfajta arany középutat találni, hogy a nyári táborok árai számukra és a szülők számára is kedvezőek legyenek, a jellemzően 10-20 százalékos áremelkedés viszont elkerülhetetlen. Ennek ellenére úgy tűnik, a szülők a magasabb árakat is kifizetik, hiszen február óta folyamatosan telnek be a nyári programok férőhelyei.
A drágulás oka ebben az esetben is az infláció: növekedtek az alapanyagok árai, így többe kerül az étkeztetés, de nőttek a bérleti díjak és a táborokat koordináló alkalmazottak, animátorok fizetését is emelni kellett - részletezte egy szervező, aki szerint az olyan apróságnak tűnő dolgok árai is jeletősen magasabbak lettek, mint például az egyenpólók.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
