Egyetemvárosok: hol a legalacsonyabbak az albérletárak?

A nagyobb egyetemvárosok közül Miskolcon kerülnek a legkevesebbe az albérletek - derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexéből.

  • eduline/mti

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint országos szinten mérsékelten nőttek az átlagos lakbérek novemberben októberhez képest, de még mindig inkább stagnálásról lehet beszélni. Augusztus óta ugyanis a havi albérletárak minimális változást mutatnak, és szerinte a következő időszakban is erre lehet számítani.

Az ingatlan.com adatai szerint december közepén Budapesten az átlagos bérleti díj 200 ezer forint volt, ez megegyezik a novemberi átlaggal. A megyeszékhelyek közül Szombathelyen, Veszprémben, Debrecenben, Győrben és Székesfehérváron 150-165 ezer forint a jellemző, míg Miskolcon, Szekszárdon, Salgótarjánban és Békéscsabán 100 ezer forint alatti átlagos díjért lehet kivenni a lakásokat.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István