A Budapesti Corvinus Egyetem és a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóinak közös tanulmánya a jólét generációk közti átörökítését vizsgálta.
Az elemzésben 852 magyar család vett részt, és 12-16 évesek és szüleik jóllétre vonatkozott - írta közleményében a Budapesti Corvinus Egyetem. A tanulmány kimutatta, hogy a diákok elégedettebbek az életük minden területével, mint a szüleik, és minél fiatalabbak, annál inkább elégedettek. Ezen belül leginkább az egészségükkel, a családi kapcsolataikkal és a barátaikkal elégedettek, legkevésbé a zsebpénzükkel, a szabadidejük mértékével és a tanáraikkal.
Az elégedettségben a szülőknek komoly szerepe van
Minél jobbra értékelték ugyanis a diákok a szüleik – különösen az anyjuk – szülői reagálását, főként olyan helyzetekben, amikor betegek vagy fontos életeseményükről van szó, annál nagyobb volt az elégedettségük.
A felmérésből kiderült, a lányok több területen is elégedettebbek voltak a fiúknál, például a tanáraikkal, az osztálytársaikkal, a zsebpénzükkel és az otthonukkal kapcsolatban pozitívabban nyilatkoztak. A kamaszfiúk elégedettsége a lányokénál erősebben függött a szülők elégedettségi szintjétől.
A magyar oktatás történetét számos meghatározó politikus és reformer alakította az elmúlt évszázadok során. Az iskolarendszer kiépítése, a tankötelezettség bevezetése vagy a felsőoktatás fejlesztése mind olyan változások, amelyek ismert oktatási miniszterek nevéhez köthetők - közülük gyűjtöttünk ki három kulcsfontosságú személyt.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
A leendő miniszterelnök a közösségi oldalán egy videóban reagált arra, hogy sajtóértesülések szerint Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Elmagyarázzuk, mikor jelenhetnek meg a pontszámok a rendszerben.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
