Egy téglát tört szét a népszerű egyetemi oktató mellkasán a BME egyik dékánja. És semmi baj nem történt

Hogy miért, azt Härtlein Károly el is magyarázta a középiskolásoknak.

  • Eduline

A BME Természettudományi Karának (BME TTK) Fizika Intézete 2017 óta szervezi meg a „tanévkezdő gatyábarázó” fizikaórákat, amelyeken középiskolások és tanáraik vettek részt.

Härtlein Károly mesteroktató – akit a BME oldala szerint a gyerekek „Magic Karcsinak hívnak” – már az elmúlt éveben híressé vált különleges kísérleteiről, idén azonban emelte a tétet. Felhőt generált egy PET palackban, megmutatta, hogyan lehet elektromos árammal szövet olvasztani, behorpasztott egy alumíniumpalackot, cseppfolyós nitrogénnal zsugorított lufit és PET palackot, rakétát és szökőkutat készített, a fináléban pedig egy cseppfolyós nitrogénnel töltött kalapban búcsúzott közönségétől.

De az igazán nagy húzás idén az volt, amikor egy önként jelentkező diák kalapáccsal tört diót a műegyetemi oktató fején, akit – írja a bme.hu – a fájdalom érzésétől Newton első, tehetetlenségről szóló törvénye „mentett meg”. Härtlein Károly újabb kísérletében egy mellkasán elhelyezett téglát kellett összetörni, ezt a feladatot ezúttal Charaf Hassan dékán vállalta magára.

Youtube

A teljes fizikaórát a Youtube-on nézhetitek meg:

...

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.