Napi tudomány: megvan, melyik emojiktól leszünk szimpatikusabbak

Érdekes felmérést végzett az Adobe az amerikai felhasználók körében. Kiderült, milyen fontos szerepe van az emojiknak a beszélgetésekben.

  • Eduline

Felmérést végzett az Adobe arról, milyen hangulatjeleket használnak az Egyesült Államokban a felhasználók - szúrta ki a hvg.hu. A felmérésből kiderült, hogy a felhasználók 88 százaléka jobban együttérez valakivel, ha az emojikat használ, 75 százalékuk pedig úgy érzi, jobban kötődik hozzá.

Az is kiderült, hogy az emberek a 🙃, a 🍒 és a 🤠 használatát értik a legkevésbé, ugyanakkor a válaszadók 50 százaléka azt mondta, a hangulatjeleket szándékosan az eredeti jelentésükkel ellentétesen használja.

Az Adobe az érzelmeket kutatva arra jutott, hogy a 😘, a 🥰 és a 😍 szimpatikusabbá tesz valakit, míg a 💩, a 😠 és a 🍆 miatt kevésbé leszünk szimpatikusak.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.