Megkezdték a Veszprém belvárosában előkerült második világháborús légibomba hatástalanítását. Az egyetem épületét is ki kellett üríteni.
Gajdos Milán, a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje az MTI-nek elmondta: mintegy 500 méter sugarú körön belül mindenki elhagyta otthonát, munkahelyét. A rendőrség lezárta a kijelölt területet, a tűzszerészek pedig megkezdték az 500 kilogrammos szovjet légibomba hatástalanítását az Egyetem utcában.
Máté Alexandra hadnagy, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-nek 10 óra után elmondta, mindenki elhagyta a lezárt területet, amelynek kiürítésében mintegy száz rendőr vett részt.
A szóvivő elmondta azt is, hogy a lezárás mintegy 30 utcát érint, ahol csaknem 700 ember lakik, de összesen mintegy ezer embernek kellett elhagynia otthonát, munkahelyét.
A múlt héten földmunkálatok közben egy második világháborús 500 kilogrammos bombát találtak Veszprémben az Egyetem utcában. Mivel a bombát az elszállítást megelőzően hatástalanítani kell, a Magyar Honvédség tűzszerészeinek munkája idejére a robbanótest felfedezési helyétől mintegy 500 méter sugarú körben a rendőrség kiürítette és lezárta a városrészt.
A lezárás több intézményt is érint: a Csolnoky Ferenc Kórházat és Rendelőintézetét, a Pannon Egyetemet, a megyeházát, a Petőfi Színházat, a Hangvillát, az Eötvös Károly Megyei Könyvtárat, a Laczkó Dezső Múzeumot, valamint a Mártírok útjai temetőt.
A hatástalanítás idejére kedd reggel hat órától a veszprémi önkormányzat befogadási helyeket hozott létre a Pannon Egyetem Polinszky-teremében, a Lovassy László Gimnáziumban és a Kossuth Lajos Általános iskolában.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
