Hogyan változtatta meg a koronavírus a gyerekek táplálkozását, testmozgását, és milyen lelki hatásai voltak/vannak a járványhelyzetnek? Ezek a kérdések is előkerülnek majd a Zöld Követ Egyesület és a Felelős Szülők Iskolája által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
Március 2-án 18 órakor "Táplálkozás, testmozgás és lélek - a COVID hatásai a gyermekekre" címmel szervez kerekaszal-beszélgetést a Zöld Követ Egyesület a Felelős Szülők Iskolája szakmai együttműködésével. A rendezvényen olyan szülői problémákra keresik majd a választ, mint: " a gyereknek nincs motivációja, nincs kedve tanulni" vagy "nem kitartó, minden sportot abbahagy, szinte még mielőtt elkezdené".
A kerekasztal-beszélgetésen olyan szakértők vesznek részt, akik maguk is nap mint nap gyerekekkel, családokkal foglalkoznak: ott lesz Aznar-Martiner Izabella zumbaoktató és közérzet-specialista, Hérák Anita védőnő, Nagy Tímea olimpikon, vívónő, gyógypedagógus, a moderátor pedig Tibeszky Moni Lisa újságíró, a Felelős Szülők Iskolája alapító-ügyvezetője.
A rendezvényt március 2-án (szerda) 18-20 óra között a Villányi úti Konferenciaközpontban (1114 Budapest, Villányi út 11-13.) tartják majd. A részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött, a jelentkezési felületet ide kattintva éritek el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
