Az ország diákjai másfél éve nem járnak iskolába a koronavírus-járvány miatt, és online oktatás sincs. Sokan munkát vállaltak.
Az országban már több mint 77 hete tartanak zárva az iskolák – ez a leghosszabb ideje tartó lezárás. Az ország 2020 márciusában kényszerült bezárni oktatási intézményeit, a gondot pedig az jelentette és jelenti, hogy más országoktól eltérően Ugandában nem váltottak online oktatásra, így a diákok másfél éve egyáltalán nem tanulnak - írja az Apnews.
Bár március után néhány iskola megpróbálkozott az újranyitással, a járvány júniusi tetőzésekor az országban újabb szigorításokat vezettek be. Az iskolákban azóta sem indult újra a tanítás, bár az ország elnöke múlt héten jelentette be, hogy januárban várhatóan újranyitják az intézményeket. Az esetszámok ugyanis folyamatosan csökkentek az utóbbi hónapokban, átlagosan 70 új fertőzöttet regisztrálnak naponta - igaz, a 44 millió lakos közül csak 700 ezren kapták meg az oltást.
Rengeteg gyerek dolgozik felnőtt bányászok mellett, sőt néhány tanár is így döntött. A fizetés siralmas, egy átlagos napon 2 dollárt kereshetnek ezzel a munkával. Az ugandai gyerekek közül sokan a családjukat támogatják anyagilag, más diákokra más sors vár, korai terhesség vagy házasság.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
