Az UNESCO szerint a pedagógusok bizonytalannak érzik magukat a témában, ráadásul közel egyharmaduk semmilyen képzésen nem hallott a klímaváltozásról.
Száz országból ötvenhárom nemzeti tantervbe került be a klímaváltozás témája, de a legtöbb esetben csak felületesen tanítják - írja a DownToEarth.
A megkérdezett tanárok több mint 60 százaléka nem érzi magát elég kompetensnek a témában, 70 százalékuk pedig nem tudja, hogyan kellene tanítani a diákokat erről a globális jelenségről.
"A klímakrízis már nem a távoli jövő fenyegetése, hanem a globális valóság. Minden diáknak meg kell értenie a klímaváltozást, és ösztönözni kell őket arra, hogy vegyék ki a részüket a probléma megoldásából. A tanároknak pedig meg kell adni a szükséges tudást ahhoz, hogy oktathassanak a témáról"
- foglalja össze az UNESCO főigazgatója, aki felszólította az érintett államokat, hogy mihamarabb ültessék a nemzeti tantervbe a klímaváltozás témáját.
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
