Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az UNESCO szerint a pedagógusok bizonytalannak érzik magukat a témában, ráadásul közel egyharmaduk semmilyen képzésen nem hallott a klímaváltozásról.
Száz országból ötvenhárom nemzeti tantervbe került be a klímaváltozás témája, de a legtöbb esetben csak felületesen tanítják - írja a DownToEarth.
A megkérdezett tanárok több mint 60 százaléka nem érzi magát elég kompetensnek a témában, 70 százalékuk pedig nem tudja, hogyan kellene tanítani a diákokat erről a globális jelenségről.
"A klímakrízis már nem a távoli jövő fenyegetése, hanem a globális valóság. Minden diáknak meg kell értenie a klímaváltozást, és ösztönözni kell őket arra, hogy vegyék ki a részüket a probléma megoldásából. A tanároknak pedig meg kell adni a szükséges tudást ahhoz, hogy oktathassanak a témáról"
- foglalja össze az UNESCO főigazgatója, aki felszólította az érintett államokat, hogy mihamarabb ültessék a nemzeti tantervbe a klímaváltozás témáját.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.