Erről minden diáknak tanulnia kellene, mégis csak minden második ország tantervébe került be a téma

Az UNESCO szerint a pedagógusok bizonytalannak érzik magukat a témában, ráadásul közel egyharmaduk semmilyen képzésen nem hallott a klímaváltozásról.

  • Bezzeg Hanna

Száz országból ötvenhárom nemzeti tantervbe került be a klímaváltozás témája, de a legtöbb esetben csak felületesen tanítják - írja a DownToEarth.

A megkérdezett tanárok több mint 60 százaléka nem érzi magát elég kompetensnek a témában, 70 százalékuk pedig nem tudja, hogyan kellene tanítani a diákokat erről a globális jelenségről.

"A klímakrízis már nem a távoli jövő fenyegetése, hanem a globális valóság. Minden diáknak meg kell értenie a klímaváltozást, és ösztönözni kell őket arra, hogy vegyék ki a részüket a probléma megoldásából. A tanároknak pedig meg kell adni a szükséges tudást ahhoz, hogy oktathassanak a témáról"

- foglalja össze az UNESCO főigazgatója, aki felszólította az érintett államokat, hogy mihamarabb ültessék a nemzeti tantervbe a klímaváltozás témáját.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.