Erzsébet brabanti hercegnő szeptember óta politikatudományt és történelmet tanul az Oxfordon. A belga trónörökös korábban katonai képzést is végzett, és Kenyába is ellátogatott az UNICEF-fel.
A belga királyi család az Instagramon erősítette meg, hogy a 19 éves leendő királynő az Oxford hallgatójaként, politikatudomány és történelem szakon kezdi felsőoktatási tanulmányait idén szeptembertől. Erzsébet hercegnő nem kapott különleges elbírálást a jelentkezés során – írja a La Soir belga lap beszámolója alapján az Scmp –, a felvételi feladatsort név nélkül töltötte ki, ezzel biztosítva, hogy a pozíciója ne befolyásolja az eredményét.
Nem a belga hercegnő az első, uralkodói családból érkező hallgató az Oxfordon: Erzsébet édesapja, a belga Fülöp király is itt szerzett diplomát, de japán, norvég és brit királyi családok képviselői is megfordultak az egyetemen.
Erzsébet hercegnő egyébként már most eleget tesz leendő királynői teendőinek: egyetemi tanulmányai megkezdése előtt egyéves katonai kiképzésen vett részt, lövészetet, rejtőzködést is tanult, az ezredese „kiemelkedő diákként” jellemezte.
������������ [PHOTOS] Belgian Crown Princess - and future Queen - Elisabeth, 19, completed her military training this week. From Monday till Wednesday she participated in a 3-day camp in Marche-les-Dames. The program included rock climbing, a deathride and riding a dinghy down the river. pic.twitter.com/pYRJnew8NF
Korábban édesanyjával, Matild királynővel és az UNICEF-fel egy kenyai humanitárius úton is részt vett, ahol menekülteket és iskolai közösségeket látogatott.
A belga trónörökös számos egyéb önkéntes tevékenységet is végzett: a koronavírus-járvány alatt telefonon keresztül támogatta az iskolákból lemorzsolódó diákokat, az időseket a fogyatékkal élőket és a hajléktalanokat is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
