A kollégiumi élet sosem szólt a luxusról és a kényelemről, néhány orosz diákotthonban azokban egészen sokkolóak a körülmények.
Szűkös hely és kevés privátszféra – ezekkel kell megbarátkoznia azoknak az orosz hallgatóknak, akik „obschaga”-ban élnek az egyetemi éveik alatt. A külföldről ide érkező hallgatóknak különösen nagy kultúrsokk lehet a szovjet-korszak 70-es éveiből megmaradt, nyolc-tízemeletes épületek látványa. Ezek az intézmények „folyosó-rendszerűek”, ami azt jelenti, hogy egy folyosó valamennyi lakója osztozik a közös helyiségeken, például a konyhán vagy a zuhanyzókon.
A legtöbb kollégista nem önszántából költözik ezekbe a diákotthonokba, sokaknak a magas albérletárak mellett egyszerűen ez az egyetlen lehetőségük. A kollégiumok árai jóval kedvezőbbek, vannak olyan intézmények, ahol csupán 500 rubelbe, azaz közel 2000 forintba kerül egyhavi lakhatás. Természetesen színvonalasabb épületek is a hallgatók rendelkezésére állnak, ezekért azonban valamivel magasabb, 3500 rubelnyi (14000 forint) havidíjat kérnek el.
Bár a kolis mindennapokat valamennyi országban kimondatlan szabályok irányítják, az „obschaga”-ban ez hatványozottan jelen van:
„Régebben mindig kint hagytam a konyhai eszközeimet közös konyhában, hogy bárki használhassa azokat. Alig telt el egy hét, és az összesnek nyoma veszett. Három hónappal később, négy emelettel odébb futottam beléjük, azóta sem értem, hogy kerültek oda”
- mesélte Ciara, az egyik moszvai egyetem ír cserediákja a Russian Beyond orosz oldalnak. Az íratlan szabályok mellett a házirend is rendkívül szigorú, a legtöbb intézmény este 11 órakor bezárja kapuit, és csak másnap reggel 5 órakor nyit ki újra. A biztonsági szolgálat rendszeresen tart szobaellenőrzést, ellenőrzi a jelenlétet és a helyiség tisztaságát is.
Szerencsésnek számít, aki hűtőszekrénnyel felszerelt koliszobában lakhat, és ha az még működik is, az már igazi főnyeremény. A mosógépek is ritkaságszámba mennek, van olyan kollégium, ahol egyáltalán nincs lehetőség mosógéppel mosni, itt a hallgatók kézzel oldják meg ruháik tisztántartását. A szigeteléssel is akadnak problémák - több kollégista panaszkodik, hogy az ablakokon telente hevesen átsüvít a szél, és nagyon lehűti a szobát - , és a higiénia sem az intézmények erőssége. Két, nigériából érkezett cserediák azt panaszolta a Business Insider-nek, hogy szobájuk teljes káoszban kapták meg érkezéskor, az ágyakban pedig poloskák és csótányok fogadták őket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
