Mivel találkoznak a kompetenciamérésen az általános iskolások? Választottunk egy feladatot, amivel mindenkinek meg kellett küzdenie, arra vagyunk kíváncsiak, nektek sikerül-e megoldani.
A következő feladat egy korábbi kompetenciamérésben szerepelt és a hatodikos és nyolcadikos diákok feladatsorában is benne volt. Nektek menne?
Fanni az iskolai kirakodóvásárra gyöngyökkel kivarrt pénztárcákat szeretne készíteni. Egy pénztárca díszítéséhez 12 db sárga, 30 db piros és 25 db zöld gyöngy szükséges.
Legfeljebb hány pénztárcát tud elkészíteni, ha 150 db sárga, 200 db piros és 180 db zöld gyöngye van?
A feladat szerint úgy kell dolgoznotok, hogy a számításaitok nyomonkövethetőek legyenek, ettől most mi eltekintünk, de az ellenőrzéshez érdemes levezetni papíron.
A megoldást az oldal alján találjátok, de ha szeretnétek megnézni az egész feladatsort, akkor itt megtaláljátok.
A feladatban nagyon fontos szerepe van a kerekítésnek - áll a javítási útmutatóban -, így a számításkor kapott 12 és 13, 6 és 7, illetve 7 és 8 is kerekítésnek minősülnek.
Vajon egy hatodikosnak hogy ment?
6 jött ki? Erre gondolt a feladat is, hiszen a kérdés az volt, mennyi pénztárcát tud Fanni a fenti gyöngyökből teljesen elkészíteni. Mivel a piros gyöngyök csak 6,6 azaz 6 teljes pénztárcára elegendőek, hiába marad a sárga és a zöld gyöngyökből, a teljes pénztárcákból (minden szín kell hozzá) csak hatot tud elkészíteni. Ha nektek nem ez jött ki (mert többet kerekítettetek), akkor itt, a 90/118-as feladatban megnézhetitek, milyen gondolatmeneteket értékel a javítókulcs.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
