Két és fél óra, plusz online iskolai órák száma - ennyi egy magyar diák átlaga

A kutatók szerint most, hogy újra minden online zajlik, ismét figyelni kell a netes veszélyekre is.

  • Eduline/MTI

Egy átlagos diák 2 és fél órát tölt naponta facebookozással, instázással vagy tiktokozással, és ehhez jön hozzá az online oktatással eltöltött órák száma

A távoktatás fenntartásához szükséges tapasztalat megvan - véli Szűcs Zoltán média- és digitálispedagógia-kutató. Ugyanis az első bezárások óta a tananyag egy része távoktatásra formálódott, jó néhány gyakorlat interaktív, online elérhető tananyagokra épül.

Azonban most, hogy újra minden online zajlik, figyelni kell a diákokat érintő netes veszélyekre is. A megoldás a kutató szerint, a szülő és gyermek közötti bizalom, és fontos a helyes online viselkedésről is beszélgetni, ehhez azonban a szülőknek is rendelkezniük kell digitális kompetenciákkal - teszi hozzá.

Milyen egy jó program?

A kutató szerint egy jó oktatóprogram fenntartja a figyelmet, és olyan elemeket tartalmaz, amelyek biztosítják azt az élményszerűséget, amelyet más platformokon megszoktak. Az nem derült ki, vajon a terhelés alatt haldokló KRÉTA be tudja-e tölteni ezt a szerepet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.