Még messze a vakáció így nyilván kérdéses, hogy idén lesznek-e egyáltalán nyári táborok, a szervezők azonban már most készülnek.
A táborok fele 10-70 százalék közötti árbevétel-csökkenést tapasztalt, míg 16 százalékuk egyáltalán nem tudta megtartani rendezvényeit, a táborok közel negyedének viszont nem kellett veszteséggel kalkulálni – derül ki a Táborfigyelő friss kutatásából.
Mi lesz idén?
Természetesen idén is a legfőbb kérdés az, hogy meg lehet-e taratani a veszélyhelyzet miatt a táborokat és ha igen, milyen egészségügyi előírásokkal. A kutatás szerint a táborvezetők közel 77 százaléka beadatja magának a vírusellenes vakcinát, míg a táborokban dolgozó felnőttek kétharmada (67 százalék) ugyanígy döntene.
A tavalyi veszteségek ellenére a szervezők majdnem fele nem tervez áremelést idén, a másik fele 10-20 százalékos emelésben gondolkodik.
Az iskolai példát követve a táborok 98%-a készen áll arra, hogy a turnusonként kötelező fertőtlenítés és egyéb egészségügyi előírások betartása mellett, a gyerekek testhőjét minden reggel megmérjék, így minimalizálva a kockázatot, hogy beteg gyermek lépjen a tábor területére.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
