Szemtorna otthonra, hogy a távoktatás miatt ne romoljon a szemetek

Egyértelműen most többet ül mindenki a számítógépe előtt, a diákok is rákényszerültek, hogy egész nap a monitor előtt tanuljanak. Milyen hatással lehet ez a látásra és mit lehet ellene tenni?

  • Eduline

Ti is úgy érzitek, hogy romlott a szemetek mióta minden időtöket a számítógép előtt töltitek? Óriási megterhelés ez az emberi szemnek, de vannak trükkök, amiket otthon is tudtok alkalmazni.

Szemtornára és rendszeres látásvizsgálatra buzdítja az embereket egy brit jótékonysági szervezet, hogy a járványügyi korlátozások miatt otthonmaradásra kényszerülő emberek látása ne romoljon a képernyő előtt töltött idő növekedése miatt – írja hvg.hu.

A szervezet a 20-20-20-as szabályt javasolja, vagyis, hogy 20 percenként 20 másodpercig nézzetek egy 20 lábnyira (6 méter) lévő tárgyat, amikor a képernyőt nézitek.

A BBC beszámolt egy felmérésről, amiben a megkérdezett kétezer emberből az alanyok fele több időt tölt a képernyő előtt a koronavírus kezdete óta, és közülük 38 százalék érzi úgy, hogy romlott a látása. A kutatás szerint az emberek a járvány miatt kisebb valószínűséggel mennek el most szemvizsgálatra, mert félnek a vírustól.  A megkérdezettek egyébként olvasási nehézségekről, fejfájásról, migrénről és gyenge éjszakai látásról számoltak be.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.