A mai nap érdekessége: így alakult a karácsonyfa története

Hogyan alakult ki, hogy minden évben szerzünk egy fát, amit aztán feldíszítünk és kivilágítunk, hogy utána hosszú napokig csodáljuk? Itt van egy videó, amiből kiderül.

  • Eduline

A karácsonyfa története még az ősidőkre nyúlik vissza, mielőtt még díszíteni kezdtük volna – derül ki a Good Morning America videójából.

Már a korai egyiptomiak és rómaiak is hittek abban, hogy az örökzöldek megvédik őket a gonosz szellemektől és a betegségektől. Régen több kultúrában is a Napot istenként tisztelték. Ezekben a kultúrákban a tél azt jelentette, hogy a Nap beteg. Az örökzöld növények arra emlékeztették az embereket, hogy a növények újra növekednek majd, kizöldülnek és a Nap nyáron újra erős lesz.

Egy legenda szerint a karácsonyfák története Németországban, a 16. században kezdődött. Néhányan hazavittek fenyőfákat, díszeket és gyertyákat akasztottak rájuk. Állítólag Luther Márton volt az, aki előszőr égő gyertyákkal díszitette egy karácsonyfát.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.