A keleti-szibériai Ojmjakonban az a szokásos, hogy mínusz 56 fok alatt bezárják az iskolákat, a 7-10 éves diákoknak viszont már mínusz 52 foktól is megengedett, hogy otthonról tanuljanak.
Amikor azonban a Siberian Times fotósa helyszíni riportot készített, „csak” mínusz 51 fok volt reggel (a napi átlag hőmérséklet pedig mínusz 47 fok volt), így a helyi általános iskola még üzemelt - szúrta ki a hvg.hu.
Ahogy a videó végén is látszik, a világ egyik leghidegebb települését sem kerüli el a koronavírus, ezért a diákok csak lázmérés után léphetnek be az intézménybe.
Plusz érdekesség, hogy hiába kezd reggel 9-kor az oktatás, a diákok még sötétben mennek iskolába, decemberben ugyanis a nap csak délelőtt tíz órakor jön fel. De délután sem élvezhetik ki sokáig a világosságot, mivel negyed háromkor le is megy a nap, így a hazautat már szintén sötétben teszik meg a tanulók.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
