Mindenki használ jelszavakat, sokszor annyit kellene megjegyezni, hogy az képtelenség. Mi a jó megoldás? Felírjuk a telefonunkba vagy mindenhova ugyanazt a könnyen megjegyezhető jelszót adjuk meg?
A Nordpass évről évre elkészíti a maga listáját az adott időszakra vonatkozó legrosszabb jelszavakról – írja a hvg.hu. Ezek a jelszavak amellett, hogy a legrosszabbak, a leggyakoribbak is, tulajdonképpen ezért kerülnek fel erre a listára.
Ha nem szeretnétek, hogy könnyen feltörjék a jelszóval védett fiókotokat, akkor semmiképpen ne használjátok ezeket a jelszavakat, mert gyakorlatilag semmit nem védenek.
A 2020-as listában 200 jelszó található, a listavezető nem más, mint 123456. A második legrosszabb az 123456789, a harmadik a picture1. A NordPass szerint ez egy új szereplő, ennek ellenére átlagosan 3 óra alatt fel lehet törni azt a fiókot, amihez ezt a jelszót állítja be valaki.
Az 123456 és az 123456789 esetében még rosszabb a helyzet. Ha ezek közül használjátok valamelyiket, akkor bizony kevesebb, mint egy másodperc tud valaki bejutni a fiókotokba. A negyedik helyen áll a password, az ötödik az 12345678, a hatodik pedig az 111111. A portál szerint ezeket világszerte több tízezer ember használja, akik egyúttal óriási kockázatot is vállalnak.
Itt nézhetitek meg leggyakoribb jelszavak teljes listáját.
Friss egyetemi kutatás: különleges terápiával visszafordítható az öregedés
A Tel-Aviv-i Egyetem kutatói szerint elméletben megvan, hogyan állítható meg az öregedés.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
