Mivel mész suliba? Így közlekednek a magyar diákok

Elindult a tanév - és bármilyen meglepő is lehet, egy friss felmérés alapján a legtöbb magyar diák gyalog jár iskolába. Ti mivel közlekedtek?

  • Eduline

A hvg.hu az OMV felmérésére hivatkozva azt írta, a megkérdezett szülők több mint harmada (35 százalék) válaszolt úgy, hogy van olyan gyerek a családban, aki gyalog indul suliba reggelente.

29 százalék tömegközlekedéssel (ennek aránya a fővárosban és a vidéki kisebb településeken kiemelkedő), 23 százalék autóval (Budapesten - 30 százalék, megyi jogú vársosokban 31 százalék), 12 százalék pedig a kerékpárral. Igaz, a jelenlegi helyzetben csaknem minden tizedik válaszadó azt jelezte, hogy az eljutás módját a járványtól teszi függővé - teszi hozzá az oldal.

Érdekesség, hogy a kisebb vidéki településeken magasabb azoknak az aránya (8-11 százalék közötti), akik a kifejezetten figyelnek a fertőzés alakulására, s ezzel összefüggésben akár módosítják a gyerekek iskolai utazását. Budapesten ez az arány 5 százalék, míg a megyei jogú városokban csupán 2.

Új alaptanterv, iskolaőrök és járványügyi protokoll - így indul az idei tanév

Ma kezdődik a 2020/2021-es tanév és bár hagyományos formában indul, lehet, hogy nem abban ér majd véget. Azonban egy valami már most biztos: ez a tanév merőben más lesz, mint amit eddig megszokhattunk. Ugyanis nem csak a járvnyhelyzet befolyásolja a tanév menetét, hanem a rengeteg változás, szabálymódosítás is, ami 2020.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.