Magyar egyetemisták találmánya nyert rangos európai díjat
Az egészségügyi dolgozókon segítő csodaszemüveggel rangos elismerést szereztek magyar egyetemisták.
Eduline
Újabb rangos elismerést zsebelhetett be a magyar egyetemistákból álló Team Discover - írta meg a hvg.hu. A Lakatos Péter, Elődi Márton, Nagy Kristóf, Knébel Miklós, Dános Péter és Mitnyik Levente által megálmodott, 3D-nyomtatással költséghatékonyan elkészíthető, szenzorokkal ellátott szemüveggel az egészségügyi dolgozók válláról szeretnék levenni a terhek egy részét.
A csapat az Európai Bizottság által támogatott EUvsVirus hackathonon nyerték meg a Health & Life kategóriát, miután ötletük a Hack the Crisis elnevezésű hackathon magyarországi eseményén már különdíjat kapott - derült ki a cikkből.
Három nap alatt végül 2160 projekt érkezett be a szervezőkhöz – az Európai Innovációs Tanácshoz és az Európai Bizottsághoz –, a győztesek névsorát pedig pénteken délelőtt hirdették ki.
Újabb ballagási kezdeményezés, amivel nem csak a végzősök kapnak valami maradandót. A diákok, tanárok és az iskolák vezetősége is alternatív ötletekkel áll elő az idei ballagásokkal kapcsolatban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.