Színművészek olvasnak fel kötelező olvasmányokat a koronavírus-járvány alatt zajló online oktatást segítve - így fog kinézni a gyakorlatban.
Ahogy mi is írtunk róla, az ötletet Bíró Kriszta színésznő tette közzé a Facebook-oldalán. A projekthez azóta arculat, Facebook-oldal, YouTube-csatorna és internetes tárhely készült, ezeken kereshetőek a feltöltött videók évfolyamok, szerző és előadó szerint is.
A szervezők felvették a kapcsolatot egy olyan interneten szerveződő csoporttal, amelyben pedagógusok osztják meg egymással az online-tanítással kapcsolatos tapasztalataikat. Az oktatók listát állítanak össze azokból az irodalmi művekből, amelyek a tananyagban szerepelnek. Emellett létrehoztak egy csoportot azoknak a színészeknek, akik szeretnének részt venni a kezdeményezésben. Mint írták, máris nagyon sokan jelentkeztek.
A felolvasás videófelvételét mindenki a saját otthonában készíti el, a videókat feltöltik egy tárhelyre, ahonnan technikailag egységesítve, vágva, fényelve a Művészek az Otthoni Oktatásért (MOTTO) honlapjára kerülnek. Innen tudják az online-tanórákon a pedagógusok használni ezeket az anyagokat.
"Bízunk abban, hogy a járvány-veszély elmúltával is használhatóak lesznek ezek a felvételek valamennyi diák és tanár számára. Létrejöhet egy olyan internetes enciklopédiája az irodalomnak, ami most és a jövőben megszeretteti az olvasást a gyerekekkel" - szerepel a közleményben.
A magyar tanárszakos hallgatók is segítenének - mozgalmat indítottak
Az f21.hu oldal indított egy mozgalmat, melynek keretében az ország minden részéről pedagógushallgatókat toborznak, hogy az érettségire készülő diákoknak tudjanak segíteni a felkészülésben - természetesen ingyenesen - a jelenlegi helyzetben is - írják.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
