Február 26. és 29. között a Magyar Mozgókép Szemle programjának keretében 59 alkotást nézhettek meg a Corvin Moziban a Magyar Filmdíjra jelölt művek közül. A televíziós forgalmazású filmeket ingyenesen, a nagyjátékfilmeket 500 forintos áron tekinthetitek meg.
Idén összesen 114 alkotást neveztek a Magyar Mozgókép Szemlére, amiből az előzsűri által kiválasztott 59 művet nagy vásznon tekinthetititek meg a Corvin Moziban, február 26. és 29. között.
A Magyar Filmdíjra huszonnyolc kategóriában jelöltek alkotásokat. A legjobb játékfilm díjára a Valan (rendező: Bagota Béla), az Akik maradtak (Tóth Barnabás), a Drakulics elvtárs (Bodzsár Márk), a FOMO - Megosztod és uralkodsz (Hartung Attila), valamint az Apró mesék (Szász Attila) pályázik, de látható a szemlén a Guerilla, a Seveled, a Most van most, a Szép csendben és a Szeretlek mint Állat! is - írja az Infostart.
Tévéfilmek közül, a jelöltek között van a Foglyok, az Egy másik életben, a Házasságtörés és a Nino bárkája. De a programban olyan alkotások is szerepelnek, mint például a 200 első randi, vagy éppen A mi kis falunk című televíziós sorozat egy-egy epizódja.
A jelölt filmek mellett a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Budapesti Metropolitan Egyetem hallgatóinak filmjeiből, valamint a Magyar Filmakadémia Egyesület Életműdíjas alkotóitól is láthattok egy-egy filmet.
Ő az új egyetemi szupersztár: 30 helyett 89 kredit egy félév alatt
Mindig voltak (és vannak) olyan egyetemi hallgatók, akik egy félévben az általában 30 ajánlott kreditnél jóval többet vettek fel, és végeztek is el. Egy diák most azonban nem néhány kredittel lőtte túl a teljesíthető minimumot: háromszorosát szerezte meg a teljesítendő krediteknek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
