Néhány hét, és kezdődik az őszi szemeszter az egyetemeken és a főiskolákon. Az elsőévesek pedig gyorsan észreveszik majd: sok minden megváltozik majd, ahogy elkezdik az egyetemet.
1. A reggel 7 óra (végre) nem az iskolába indulás időpontja.
Legalábbis az esetek többségében az előadások nem nyolckor, hanem kilenckor, tízkor kezdődnek. Persze mindig van egy-két oktató, aki szereti a reggel 8-as órákat.
2. Anya/nagyi főztje jobban esik, mint bármelyik Michelin-csillagos étterem menüje
Ha másik városban tanultok tovább, hiányozni fognak az otthoni ízek, ez egészen biztos.
3. Mindig lesz az albérletben/koliszobátokban legalább négy-öt műanyag doboz
Lásd a kettes pontot. Hiányzik anya főztje, így az otthon töltött hétvégékről négy-öt (jól megpakolt) műanyag dobozzal tértek vissza az albérletbe vagy a koliba.
Tíz dolog, amit csak azok értenek, akik (voltak) kollégisták
Mert a kolisnak lenni életforma. A kolis lélekben örökre kolis marad. Mert csak a kolisok értik...
4. Egy-két hónap alatt találékonnyá váltok
Mert az egyetemen senki nem fogja majd a kezeteket (kivéve, aki kifog egy-egy segítőkész felsőbbévest), így egyedül kell intézkednetek. Tantárgyfelvétel, diákhitel, beiratkozás? Pipa, pipa, pipa.
5. A kolisok/albérletesek pedig extrém találkonyságra tesznek szert
Mert egy albérlet vagy egy koliszoba soha nem olyan jól felszerelt, mint a családi fészek. Hol egy kalapács hiányzik, hogy a kedvenc képeteket kitehessétek a falra, hol egy szűrő (krumpilinyomó, sajtreszelő, edény és még hosszan sorolhatnánk), hogy be tudjátok fejezni a vacsora készítését. De előbb-utóbb mindenre megoldást találtok.
6. A január és a június nem tartozik majd a kedvenc hónapjaitok közé
És ennek csak egy, de igen nyomós oka van: a vizsgaidőszak.
7. A könyvtár lesz a második otthonotok
Az esetek többségében ideális tanulóhely, ráadásul ha megtaláljátok azt a könyvtárat, ahol a vizsgákhoz, zh-khoz szükséges szakkönyvek is megvannak, rengeteg pénzt spóroltok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
