szerző:
MTI

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a köznevelési törvény tervezett módosítása több ponton súlyosan sérti a leghátrányosabb helyzetben lévő tanulók és szülők érdekeit. A szakszervezet a leghatározottabban tiltakozik a tervezett változtatások ellen, és azt kéri, hogy az Országgyűlés jelen formájában ne szavazza meg. Balog Zoltán szakminisztertől azt kérik, hívja össze a pedagógusok sztrájkbizottságának ülését, Orbánnak pedig levelet írtak a vetítési alap emeléséről, de választ hiába várnak.

©

Galló Istvánné, a PSZ elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a tervezetről semmilyen formában nem egyeztettek, és az ágazati érdekegyeztetés sem működik. Az érdekvédő arról, hogy a megfelelő végzettséggel nem rendelkezők taníthatnának, azt mondta: ennek beemelését a pedagógushiánnyal indokolják.

Szerinte ugyanakkor be kell ismernie a kormánynak, hogy az életpálya megbukott, nem vonzza a fiatalokat a pályára, s nem is tartja itt a pedagógusokat. Az okok között említette még, hogy nyugdíjasokat csak külön engedéllyel lehet foglalkoztatni, s ennek az intézkedésnek a minél előbbi feloldását sürgette.

 

Nyílt levélben kérte a törvénymódosítás átgondolására Balogot az Apáczai egyik diákja

Nyílt levelet írt Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek az ELTE Apáczai János Gyakorlógimnáziumának végzős, kitűnő eredményű diákja. Markos Balázs, a levél írója tanulási nehézségekkel küzd, de így is mindent kitűnően teljesít azzal a segítséggel, hogy a reál tantárgyak teljesítése alól felmentést kaphat. Azonban egy jogszabály-módosítással elvennék tőle és társaitól ezt az engedményt, ezzel együtt akár a továbbtanulás lehetőségét is.

Hozzátette: a rendelkezéssel akár arra is lehetőség nyílna, hogy egy tanító feladatát a szakképzésben szakmai tárgyak oktatására felkészített pedagógus lássa el.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy összesen négyezer pedagógusnak szűnt meg a munkaviszonya ebben a tanévben. Ők elhagyták a pályát, eközben csupán 800-an léptek be. Szerinte a pályára ma boldog-boldogtalan beléphet, s az nem a szakma megbecsülése, ha gyerekekhez nem értők taníthatnak a jövőben.

 

2019-től megint kiszúr a diákokkal a kormány: miért baj, ha kötelező lesz a felvételi?

"A közoktatás az egy közszolgáltatás. Magyarországon szabad iskolaválasztás van, mindenkinek lehetősége van oda menni, ahova akar. A szabad iskolaválasztás eltörlése pedig nonszensz" - nyilatkozta Radó Péter oktatáspolitikai elemző az Eduline-nak a kötelező középiskolai felvételiről. "Azért csinálja ezt a kormányzat, mert szeretné átáramoltatni a gyerekeket az általános képzésből a szakképzésbe.

A törvénymódosítás szerint a kormány a gyakorlatban lemondana az értelmi fogyatékosok megfelelő ellátásáról, megengednék ugyanis, hogy velük olyan pedagógusok foglalkozzanak, akik nem rendelkeznek a feladat ellátásához szükséges ismeretekkel - mutatott rá Galló Istvánné. Kitért arra is, hogy az új előírások alapján a jövőben a beilleszkedési, tanulási magatartási zavarokkal, nehézségekkel küzdő tanulók év végi osztályozása kötelezővé válna. Szerinte ez nem fogja motiválni a gyerekeket, hanem a kudarcélményeiket növeli majd.

Arról, hogy a munkaidő-kedvezmény bekerült a törvénybe az mondta, a rendelkezések csak azoknál a pedagógusoknál lesz alkalmazhatóak, akiknek heti 22-26 órát kell tanítani, de kizárják például a fix óraszámos pedagógusokat, közte az óvodapedagógusokat, kollégiumi nevelőtanárokat, gyógypedagógusokat, gyakornokokat. Megjegyezte: a kedvezményről ráadásul az intézményvezető dönt majd, s ha pozitívan is határoz, a tantárgyfelosztásról a fenntartónak jóvá kell hagynia, s nem biztos, hogy így is meglesz a hozzájárulás.

A kötelező középiskolai felvételiről egyelőre csak nyilatkozat szintjén hallottak - közölte Galló Istvánné. Jelezte: ebbe a körbe nem csupán a gimnázium, szakközépiskola, hanem a korábbi szakiskolák is bele tartoznak. Eddig a nyolc általános sikeres elvégzése valamilyen szakiskolába belépőt jelenthetett, most itt is felvételizni kellene. Úgy látta: a gimnáziumi férőhelyeket folyamatosan csökkenteni akarják, és csak annyi diákot akarnak felvenni, akiknek útja egyenesen vezet a felsőoktatásba.

 

Hatalmas a munkaerőhiány, több ezer betöltetlen állás van a pedagógiai szakszolgálatoknál

Országszerte súlyos szakemberhiány tapasztalható a pedagógiai szakszolgálatoknál, vidéken a betöltendő státuszok több mint harmada üres - közli keddi számában a Magyar Nemzet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a lap érdeklődésére azt közölte: a tavaly októberi adatok szerint a 6300 álláshelyből csak 5 ezret sikerült betölteni.

Galló Istvánné szerint egy szakgimnáziumi érettségi nem elég, ha egy diák közben pályát akar módosítani, a szakiskola pedig abszolút zsákutca. Utóbbi intézménytípusban a közismereti tárgyakat oly mértékben csökkentették, hogy érettségire ezek után nincs esélye a diákoknak.

A kilenc évfolyamos általános iskoláról szintén nem tudni részleteket - jelezte. Az érdekvédő jelezte: azt kérik, Balog Zoltán hívja össze a pedagógusok sztrájkbizottságának teljes ülését. Megerősítette, továbbra is követelik a pedagógusok kötelező óraszámának visszaállítását. Közölte azt is: április 6-án levélben fordultak a miniszterelnökhöz, ebben a bértábla vetítési alapjának emelését kérik, az ugyanis szerinte elinflálódott, illetve kérik a pedagógushiány kezelésére az öregségi nyugdíj korhatárt elérők foglalkoztatási tilalmának feloldását. Választ egyelőre nem kaptak - mondta.