"Nélkülünk nincsenek reformok! Nélkülünk nincs haladó Horvátország!" - hangoztatták a szervezők.
A tanárok és a tanítók - több mint 1500-an - az ország egész területéről érkeztek a horvát fővárosba, miután a szakszervezetek tárgyalásai a bérek növeléséről megakadtak a kormánnyal. A demonstrálók a Horvát Köztársaság térről vonultak a kormányépület elé. "Ki engedte meg nektek, hogy a jövőnkkel játsszatok? Nem kérünk mást, csak a kormánytagok bérbesorolását" - feliratot tartalmazó táblákat tartottak a magasba.
A szakszervezetek sztrájkokkal fenyegetőznek, amennyiben a kormány nem teljesíti a követeléseiket. A tanárok és tanítók legalacsonyabb fizetése nettó 5800 kunát (246 ezer forint), a legmagasabb nettó 8200 kunát (348 ezer forint) tesz ki. A szakszervezetek a bérek 600 kunás (25,5 ezer forint) növelését kérik minden dolgozó számára.
Hongkongi egyetemi hallgatók és iskolások százai bojkottálták a tanítást hétfőn, a tanév első napján, csatlakozva a hónapok óta tartó ellenzéki tüntetésekhez - írja a helyi médiára hivatakozva az MTI.
A Jutarnji List című napilap néhány napja arról írt, hogy a kormány forró ősz elé nézhet. Sztrájkhullámok áraszthatják el a január 1-jétől az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségére készülő Horvátországot. Először az egészségügyben, majd az oktatásban dolgozók léphetnek sztrájkba, őket követhetik a börtönőrök és az igazságügyi szolgálatokban dolgozó rendőrök - mutattak rá.
Szakértők szerint általános elégedetlenség uralkodik az országban. Úgy vélik: a fizetések valóban alacsonyak az árakhoz, ugyanakkor magasak az ország termelékenységéhez képest. Zdravko Maric pénzügyminiszter újságíróknak csütörtökön azt mondta: az egészségügyben és az oktatásban dolgozók szakszervezeteinek követelései nincsenek előirányozva a költségvetésben.
Rendhagyó diáksztrájkra, jogilag iskolabojkottra készülnek a szervezők jövő hét pénteken, szeptember 13-án. A szervezők várják azok jelentkezését, akik valamilyen ismeretterjesztő órát tartanának az iskoláktól távol maradó diákoknak.
Emlékeztetett, hogy a köztisztviselők, valamint a közintézmények és állami hivatalok dolgozók alapilletményei szeptember 1-jétől két százalékkal, az elmúlt három évben pedig 11 százalékkal nőttek. Minden, amit ezen felül kérnek a szakszervezetek, további párbeszéd és elemzés tárgyát képezik - hangsúlyozta.
"Ha valamin változtatni kell, akkor azt csak horizontális hozzáállással lehet elérni, mert nem hanyagolhatjuk el a közigazgatás egyik vagy a másik részét, együtt kell kezelnünk őket, nincsenek elsők és utolsók" - fogalmazott a tárcavezető.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
