Magasabb fizetésért tüntetnek csütörtökön az oktatási dolgozók Zágrábban, a szakszervezeti vezetőket Andrej Plenkovic horvát kormányfő is fogadta - jelentette a HRT horvát közszolgálati televízió.
"Nélkülünk nincsenek reformok! Nélkülünk nincs haladó Horvátország!" - hangoztatták a szervezők.
A tanárok és a tanítók - több mint 1500-an - az ország egész területéről érkeztek a horvát fővárosba, miután a szakszervezetek tárgyalásai a bérek növeléséről megakadtak a kormánnyal. A demonstrálók a Horvát Köztársaság térről vonultak a kormányépület elé. "Ki engedte meg nektek, hogy a jövőnkkel játsszatok? Nem kérünk mást, csak a kormánytagok bérbesorolását" - feliratot tartalmazó táblákat tartottak a magasba.
A szakszervezetek sztrájkokkal fenyegetőznek, amennyiben a kormány nem teljesíti a követeléseiket. A tanárok és tanítók legalacsonyabb fizetése nettó 5800 kunát (246 ezer forint), a legmagasabb nettó 8200 kunát (348 ezer forint) tesz ki. A szakszervezetek a bérek 600 kunás (25,5 ezer forint) növelését kérik minden dolgozó számára.
A Jutarnji List című napilap néhány napja arról írt, hogy a kormány forró ősz elé nézhet. Sztrájkhullámok áraszthatják el a január 1-jétől az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségére készülő Horvátországot. Először az egészségügyben, majd az oktatásban dolgozók léphetnek sztrájkba, őket követhetik a börtönőrök és az igazságügyi szolgálatokban dolgozó rendőrök - mutattak rá.
Szakértők szerint általános elégedetlenség uralkodik az országban. Úgy vélik: a fizetések valóban alacsonyak az árakhoz, ugyanakkor magasak az ország termelékenységéhez képest. Zdravko Maric pénzügyminiszter újságíróknak csütörtökön azt mondta: az egészségügyben és az oktatásban dolgozók szakszervezeteinek követelései nincsenek előirányozva a költségvetésben.
Emlékeztetett, hogy a köztisztviselők, valamint a közintézmények és állami hivatalok dolgozók alapilletményei szeptember 1-jétől két százalékkal, az elmúlt három évben pedig 11 százalékkal nőttek. Minden, amit ezen felül kérnek a szakszervezetek, további párbeszéd és elemzés tárgyát képezik - hangsúlyozta.
"Ha valamin változtatni kell, akkor azt csak horizontális hozzáállással lehet elérni, mert nem hanyagolhatjuk el a közigazgatás egyik vagy a másik részét, együtt kell kezelnünk őket, nincsenek elsők és utolsók" - fogalmazott a tárcavezető.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
