A világ menekült gyermekeinek kevesebb mint fele részesül oktatásban - hívta fel a figyelmet az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNCHR) pénteken.
Filippo Grandi menekültügyi főbiztos rámutatott: ha nem fektetnek be a menekültek oktatásába, felnő egy olyan nemzedék, amely képtelen lesz az önálló életre és a munkára.
A mintegy 7,1 millió iskolaköteles korú menekültgyermekből 3,7 millió nem látogat oktatási intézményt - írta jelentésében a genfi székhelyű főbiztosság az új tanév közeledtével.
Miközben világszerte a gyermekek 91 százaléka jár általános iskolába, a menekültek körében ez az arány mindössze 63 százalék. Az oktatás lépcsőin felfelé haladva egyre rosszabbak az adatok: míg világszerte a fiatalok 84 százaléka tanul középiskolában, a menekültek között 24 százalékos ez az arány, egyetemre pedig 3 százalékuk jár, szemben a világszintű 37 százalékkal.
Az UNHCR azt kérte az egyetemektől, hogy legyenek rugalmasabbak a diplomák kiadásánál, mivel sokan az erőszak elől menekülve kénytelenek hátrahagyni felsőfokú tanulmányaikat.
A menekültügyi főbiztosság egyúttal felszólította a kormányokat és az adományozókat, hogy támogassák új kezdeményezését, amelynek célja középiskolák építése, tanárok képzése és a menekültgyerekek oktatási költségeinek átvállalása családjaiktól.
Iskolázottság és munkalehetőségek híján "a fiatalok sokkal könnyebben kizsákmányolhatók, és elkeseredettségükben nagyobb eséllyel fordulnak illegális tevékenységek felé" - hangsúlyozta jelentésében a főbiztosság. Az UNHCR megjegyezte, hogy a befogadó országoknak is javára válik, ha újabb oktatási létesítmények épülnek.
Megdöbbentő adatok: több százezer szíriai gyereknek esélye sincs a tanulásra
A Szíriával szomszédos országokban élő menekült gyerekek több mint negyven százaléka nem jár iskolába a KidsRights szerint. A nemzetközi segélyszervezet kedden ismertetett jelentéséből kiderült, hogy ez a szám emelkedik, és nő a veszélye annak, hogy elvész egy generáció, ami súlyos hatással lenne a nyolcadik éve háború dúlta Szíria újjáépítésére irányuló erőfeszítésekre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
