Milyen lesz az alkalmassági vizsga a tanárszakokon?
Milyen elemekből áll az alkalmassági vizsga a tanárszakokon? Van-e kötelező irodalom, amelyből készülni kell?
Megváltozott a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a tanító, az óvodapedagógus és a konduktor szakok alkalmassági vizsgája – hívja fel a figyelmet a Felvi.
A 2019-es felvételin a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon egészségügyi alkalmassági és motivációs beszélgetés, a tanító, óvodapedagógus, konduktor szakon ének-zenei, testi és beszédalkalmassági, a nemzetiségi tanító és óvodapedagógus szakon ének-zenei, testi és beszédalkalmassági, nyelvi alkalmassági vizsga vár a jelentkezőkre – olvasható a Felvin.
Az idei felvételin már csak a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzésekre jelentkezőknek lesz szükségük az egészségügyi alkalmasság igazolására: nyilatkozniuk kell arról, hogy nincs olyan betegségük, amely akadályozná felsőoktatási tanulmányaik folytatását, és részt kell venniük a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton (az ezt igazoló egészségügyi kiskönyvet a beiratkozáskor kell bemutatni). Erről itt találtok bővebb információt.
Az osztatlan tanári szakok alkalmassági vizsgájáról itt találjátok cikkünket:
Milyen elemekből áll az alkalmassági vizsga a tanárszakokon? Van-e kötelező irodalom, amelyből készülni kell?
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.