Almás rizottót is főztek Bernard Fournier Michelin-csillagos séffel egy Erasmus+ program keretében szervezett workshopon a Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolának diákjai.
Bernard Fournier a Luganói-tó partján fekvő Campione d'Italia Da Candida étterem séfjeként 1995-ben nyerte el a Michelin-csillagot. Mint elmondta, franciaként negyven évet élt Itáliában, így külföldön egyaránt képviseli az olasz és a francia konyhát.
Egyszerű alapanyagokból kifinomult ételek
Egy tavalyi kurzust követően a szegedi iskolába visszatérő, a tanulókkal a többek közt almás rizottót főző séf közölte, azt igyekszik bemutatni, hogy egyszerű alapanyagokból miként készíthetők az olasz konyhára jellemző kifinomult ételek. A szakember hangsúlyozta, a szakmai fogások mellett fontos, hogy a diákok megtanulják azt is, hogy a későbbiekben, munkájuk során hogyan kerülnek kapcsolatba a vendégekkel.
A franciaországi Cholet-ban működő Bistrot de la Gare séfje, Laurent Samson - miközben vörösboros kakast, coq-au-vin-t főzött a diákokkal - kifejtette, rendkívül fontosnak tartja a tudásátadást, a szakember-utánpótlást, hiszen a most a tanulókonyhán dolgozó fiatalok lesznek néhány év múlva az éttermek munkavállalói.
A Szegeden szintén második alkalommal kurzust tartó séf hangsúlyozta, miközben a szakmai fogásokat mutatja be a diákoknak, maga is tapasztalatokat gyűjt a magyarországi képzésről. Ezt azért is tartja fontosnak, mert már öt éve rendszeresen érkeznek hozzá fiatalok gyakorlatra az iskolából, jelenleg is két szegedi diák tanul az éttermében.
Egy magyar cukrászlány Párizsban
Krajkó Fruzsina Zoé, a párizsi Dior-ház cukrásza elmondta, miután 2019-ben végzett a szegedi középiskolában, Laurent Samson első magyar gyakornokaként került Franciaországba. A szakember vaníliás sárgakrémmel töltött- hajtogatott diós tésztát készített a leendő cukrászokkal. Úgy fogalmazott, nagyon örül annak, hogy egykori iskolájában átadhatja a tanulóknak azokat az ismereteket, melyeket az elmúlt években megszerzett, a jövőben pedig szívesen dolgozna olyan helyen is, ahol diákokkal foglalkozhat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
