Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A koronavírus-járvány teljesen átformálta a munkaerőpiacot, ma már nem egyszerű munkaszervezési kérdés, hanem életvitel a home office, és már nem a kiskosztüm és a nyakkendő, hanem Zoom-meeting és felül ing-alul pizsama szett jut eszünkbe az állásinterjúkról. De milyen skillekre van szükségük a pályakezdőknek a feje tetejére állt munkaerőpiacon?
Az elmúlt bő másfél évben a járványhelyzet sok munkavállalót felszabadított a munkába járás terhe alól. Voltak, akik az így felszabadult időben inkább több pénzt kerestek. A korántsem egyedi jelenségről, a "párhuzamos munkahelyekről" a The Wall Street Journal is beszámolt. A hagyományos "másodállásokkal" szemben ezeket sokszor egy teljes állás mellé, akár hasonló területen és általában titokban vállalták be azok, akik úgy döntöttek, a délutáni szundikálás mellett másra is használják a home office-t. Nemcsak egy plusz fizetést nyertek: olyan skilleket is fejlesztettek - multitasking, önálló munkaszervezés, priorizálás -, amelyek jól jönnek a munkaerőpiacon.
Az ugyanis a feje tetejére állt az utóbbi másfél évben, a világjárvány kirobbanása óta átalakult a munkaszervezés, az álláskeresés, de még maguk a munkahelyek is. Mindez persze a pályakezdők helyzetére is hatással van – van, akinek informatikai ismereteit kell fejlesztenie, másoknak ahhoz kell hozzászokniuk, hogy otthon, a főnök figyelő tekintete nélkül is jól tudják beosztani a munkaidejüket.
Gyakornokok előnyben
„Elsőre meglepő lehet, de a járvány kirobbanása óta jóval több gyakornokot keresnek a cégek, sok helyen azokat a feladatokat, amiket eddig szakemberek végeztek, most egyetemista, főiskolás gyakornokok látnak el, akiknek a cégek nem hoznak létre külön pozíciót.
Munkaerőhiány van, de kevesebb a nyitott pozíció"
– mondja az Eduline-nak Istenes Viktória, a Tungsram toborzási specialistája. Sok cég kénytelen volt munkaköröket létrehozni még a megszorítások után megingott anyagi helyzetben is. Pályakezdőnek lenni ilyen szempontból most nehéz, kivéve, ha megvan a rugalmasság mind a két oldalon – mondja a szakértő –, akár a jogviszonnyal, munkaszerződéssel kapcsolatos feltételekben is. A cégeknek adózási és adminisztratív szempontból sokszor előnyösebb a gyakornoki pozíciók létrehozása, mint állandó munkatársak felvétele – így aki vállalja ezt a státuszt, előbb munkába állhat.
Home office és egyebek
„Megnyílt a piac, már nem akadály, ha valaki vidéki városból dolgozna egy fővárosi cégnél” – magyarázza a toborzási szakértő. Mivel egyre több vállalat állt át hibrid munkarendre, távmunkában olyanokat is fel tudnak venni, akik eddig a távolság miatt nem kapták meg az állást. „Így másik városból is lehet munkát vállalni. Ezzel elsősorban a munkavállalók spórolnak – bérletet, lakbért és időt. Külföldön már látják a távmunka árnyoldalát is, de szerencsére Magyarországon mi még nem tartunk itt” – utal Istenes Viktória a Google-re. A techcég nemrég azzal került be a hírekbe, hogy a „maradj otthon” időszakban hosszabb ideig otthonról dolgozó (vagy az Egyesült Államok olcsóbb régióiba költöző) alkalmazottaik fizetését esetleg csökkentené a cég, hiszen náluk nem kell az eddig a bérbe épített benzinpénzzel, tömegközlekedési és lakhatási támogatással számolniuk.

A home office elterjedése mindenesetre jól jön az egyetemistáknak és a pályakezdőknek is – a különböző HR-es felmérések szerint a home office-lehetőség, a rugalmas munkaidő eddig is sokat nyomott a latban, amikor a huszonévesek munkahelyet kerestek, a járvány miatt sok munkahelyen pedig még mindig nem ragaszkodnak a napi bejáráshoz. Pedig azzal mindenki tisztában van, hogy otthonról csak az tud hatékonyan dolgozni, akinek néhány extra skillje is van.
A munkahelyek még mindig az idegennyelv-tudást tartják az egyik legfontosabb készségnek, de arra is odafigyelnek, hogy a jelentkező csapatjátékos legyen, jól kommunikáljon, személyesen és írásban is, legalábbis ez derül ki a Profession.hu és az IBS egyik friss felméréséből. Ez utóbbira a Zoom-meetingek, a teamses munkaszervezés, az alapvetően írásban zajló mindennapi megbeszélések miatt minden korábbinál nagyobb szükség van. Ahogy némi technológiai tudásra is: a kutatást négy év után ismételték meg, az általános informatikai ismereteket ma már sokkal többen tartják fontosnak, mint a járvány előtt. Nem véletlenül, a pandémia miatt azoknak a - főleg irodai munkát végző - cégeknek is át kellett állniuk részben vagy egészben online működésre, amelyek eddig nem tették.
Mást keresnek a munkaadók?
Nem lettek mások az elvásárok, inkább azt mondanám, hogy most az is megtanulta ezeket a dolgokat, aki eddig nem tudta”
- mondja Istenes Viktória. Úgy látja, a cégek eddig is önálló munkaszervezésre képes kollégákat kerestek, legfeljebb ezt nem emelték ki külön az álláshirdetésekben. Mivel nem mindenki járványhullámtól járványhullámig tervez, az elvárások hosszú távon nem biztos, hogy átalakulnak – teszi hozzá a HR-szakértő. A munkahelyek többsége továbbra is azt várja a pályakezdőktől, amit korábban, de a tapasztalatok alapján az első pár hónapban könnyebben boldogulnak azok, akik ügyesebbek az önálló munkavégzésben, jobban be tudják osztani a feladataikat, és úgy tudnak csapatban együtt dolgozni, hogy a csapatmunkát online kell megszervezni.
A szakmai ismeretek mellett a soft skillek – az érzelmi intelligencia, az alkalmazkodó képesség, a visszajelzésre nyitottság, a megfelelő konfliktuskezelési és tárgyalási technikák ismerete, a képesség a csapatmunkára – a járványtól függetlenül egyre fontosabb szerepet játszanak a munkahelyeken. Persze a különböző szektorokban az elvárások is mások. A marketing területén a kreativitást, az értékesítésben és kereskedelemben a célorientáltságot, az informatikai munkakörökben a stressztűrést is keresik a munkaadók.
| Mit visznek tovább az egyetemről a pályakezdők? |
December elején arra kértünk benneteket, írjatok nekünk azokról a skillekről, képességekről, ismeretekről, amiket az egyetemen szereztetek meg – és amik jól jönnek a munkahelyen is. A legtöbben az önálló munkaszervezést, időbeosztást említették, a vizsgaidőszakban komoly szervezőképesség kell ahhoz, hogy minden vizsgára fel tudjanak készülni a diákmunka, a gyakornoki munka és a házi dolgozatok mellett. Ez jól jött, amikor friss diplomásként hónapokig otthonról, gyakorlatilag egyedül kellett dolgozniuk. Sokan említették a monotóniatűrést, a folyamatos tanulás és az óráról órára készülés hasonlít egy-egy sűrű munkanaphoz. Azok, akik jól bírták a terhelést az egyetemen, elmondásuk alapján jobban boldogultak a sokszor monoton munkában is. Több pályakezdő említette ezen felül azt, hogy az egyetemi projektek, ha nem is teljesen, de felkészítették őket a munkahelyi projektekre: a határidők betartására, a csapatmunkára és az eredmények prezentálására. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).