Bruttó 431 600 forint - idén májusban kiugróan magas számok születtek a Központi Statisztikai Hivatalban, persze ennek is megvan az oka.
Idén májusban 431 600 forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, ami nettóba átszámítva 287 ezer forintot jelent, ez egy év alatt 8,2 százalékos emelkedés – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Ennek az oka elsősorban az, hogy az orvosok, bírók és bölcsődei dolgozók illetményét megemelték - teszi hozzá a hvg.hu. A KSH most már közzéteszi a mediánkeresetet is – ez az a szám, amelynél a dolgozók fele többet keres, fele kevesebbet.
Ez most bruttó 332 600 forint, 10,2 százalékkal több, mint egy éve.
Kik keresik a legtöbbet vagy a legkevesebbet?
A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (755 900 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (255 100 forint). A férfiak átlagkeresete bruttó 465 400 forint, a nőké 389 100 forint.
Melyik diploma éri a legtöbbet?
Mennyit érnek a felvételi legnépszerűbb képzései? Ebben a cikkben megnéztük, mennyit kereshettek gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing vagy pszichológia szakos diplomával.
Az alapképzéseken végzettek havi bruttó átlagjövedelme 345 468 forint. A legjobban az informatikai, az államtudományi és a műszaki diplomások keresnek, míg a legalacsonyabb fizetéssel a művészetközvetítési, a pedagógus- és a hitéleti képzést végzett hallgatók számolhatnak – mindhárom területen bruttó 210-220 ezer forint az átlagbér.
A friss statisztikákból kiderül, hogy a pedagógusok fizetése kifejezetten alacsony, majdnem 90 százalékuk a szakmájában tud elhelyezkedni. Ezt a képzési területet - ebből a szempontból - csak a műszaki és az informatikai szakok előzik meg, míg a legnehezebben az államtudományi, a művészetközvetítési és a sporttudományi képzések egykori hallgatói találnak a diplomájuknak megfelelő munkát.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
