A nettó átlagkereset – a kedvezményeket is figyelembe véve – 280 500 forintot ért el, ami 9,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
Idén januárban 411 ezer forint volt a bruttó, 273 300 forint pedig a – kedvezmények nélkül számolt – nettó átlagkereset – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez mindkét esetben 9,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
A vállalkozásoknál 424 300 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset, ami 48 600 forinttal alacsonyabb az előző havinál. A költségvetésben számolt 422 700 forintos átlagkereset is 3000 forinttal alacsonyabb a decemberinél.
A nettó átlagkereset a kedvezményeket is figyelembe véve 280 500 forintot ért el, ami 9,2 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 390 200 forintra becsülhető, ami 9,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A reálkereset 6,6 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 2,7 százalékos növekedése mellett - közölte a KSH.
Az iparban és az építőiparban az átlagosnál alacsonyabb 7,3, illetve 7,6 százalékos volt a keresetek emelkedése, a mezőgazdaságban 3,7 százalékos. A szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területén második hónapja csökkentek a keresetek, januárban 1,9 százalékkal voltak alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az oktatásban 12,7 százalékos, az egészségügyben 27,8 százalékos béremelkedést regisztrált a KSH.
Korábban mi is összeszedtük, hogy melyik az a top 10 szak, amivel a legtöbbet lehet keresni egyetem után, itt pedig megnézhetitek, hogy mely végzetségekkel a legegyszerűbb elhelyezkedni diplomaszerzés után. Megnéztük azt is, hogy melyik gazdaságtudományi és melyik bölcsészettudományi képzéssel kereshettek a legjobban, itt pedig azokat a szakokat találjátok, melyek elvégzésével közel félmillió forintot is kereshettek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
