Minden harmadik műszaki végzettségű fiatal diplomás tervez külföldi munkavállalást – derül ki a diplomás-pályakövetési rendszer 2017-es adataiból. 31 százalékuk Magyarországon maradna, majdnem negyven százalékuk pedig nem tudja eldönteni, hol képzeli el a jövőjét – itthon vagy külföldön.
A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) 2017-es felmérésében 32 intézmény vett részt – közülük 14-ben érhető el műszaki képzés –, és közel 21 ezer 2012-ben, 2014-ben vagy 2016-ban végzett hallgató töltötte ki a kérdéssort. A válaszadók közül 3640-en szereztek műszaki képzésben abszolutóriumot, többségük alapképzésen.
A műszaki területen végzett válaszadók harmadának (35,5%) volt főállású munkája a végzettség megszerzésekor. A munkával nem rendelkezők közel fele a végzést követően egy hónapon belül, nagyjából ugyanennyien pedig rövid – átlagosan 4,5 hónapos – keresés után találtak munkát. A végzettség megszerzése óta a válaszadóknak átlagosan 2,4 főállású munkahelyük volt, ugyanakkor ötödüknél előfordult hosszabb-rövidebb munka nélküli időszak is, olvasható a Felsőoktatási Elemzési Jelentésekben.
Közel 80 százalékuk még nem dolgozott külföldön, ám a válaszadók harmada tervezett ilyet a következő öt évben - 37 százalékuk pedig még nem tudja, itthon vagy külföldön tervezi jövőjét.
A felmérés kérdéssora kitért arra is, hogy mennyire elégedettek a végzettek a munkájukkal, legyen szó a tárgyi vagy személyi körülményekről, a jövedelemről, a presztízsről, az előmeneteli lehetőségekről vagy a munkát összességében tekintve. Az adatokból az látható, hogy a válaszadók többsége elégedett a főállású munkájával, egyedül a jövedelem, a juttatások, valamint a karrierépítési, előmeneteli lehetőség esetében magasabb az elégedetlenek aránya.
Akár 500 ezer forintos kezdő fizetést is kaphatnak azok, akik ilyen szakon szereznek diplomát
Akár 500 ezer forintos kezdő fizetést is kaphatnak azok, akik műszaki szakon szereznek diplomát. Azonban ha mérnökképzésekre szeretnétek jelentkezni, néhány alapinformáción felül mást is érdemes tudnotok. Ezekre készüljetek, ha 2019-ben mérnökképzésre jelentkeztek. Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség alapítóival beszélgettünk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
