2016-ban a legalább 18 éves népesség, vagyis a választópolgárok 55 százaléka rendelkezett minimum érettségivel Magyarországon, de 19 megyénkből 11-ben a felnőtt népesség többségének nincs középfokú végzettsége.
A G7 azt írja, a KSH közzétette a tavaly készített mini-népszámlálásának legújabb adatait a népesség iskolázottságáról. Az általános tendencia az, hogy az országban mindenhol nő az átlagos képzettségi szint, amihez két tényező is hozzájárul, ám a képzett népesség erősen Budapesten koncentrálódik, a fővárosban a lakosság 76,4 százaléka befejezte a középiskolát, ami kiugróan magasnak számít az országban.
A legalacsonyabb képzettséggel jellemezhető megyék között ott vannak a leghátrányosabb helyzetű területek. Nógrádban él arányaiban a legkevesebb érettségivel rendelkező felnőtt, itt 42,8 százalék fejezte be a középiskolát.
Nem sokkal magasabb az arány Szabolcsban (43,4 százalék) sem, de Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megye is hátul szerepel a listán (43,6 és 43,8 százalék).
A magyarok felének van érettségije: friss statisztika
Javultak az iskolázottsági mutatók Magyarországon a 2011-es népszámlálás és a tavaly októberi mikrocenzus között - közölte a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási főosztályának vezetője a köztévén. Budapesten a legtöbb a diplomás. Kovács Marcell azt mondta, jellemzően az idősek az alacsonyabb végzettségűek. Ahogy ők "kilépnek", úgy emelkedik a lakosság iskolázottságának szintje.
Lecsúsztatok az álomiskolátokról? Felvettek benneteket egy hátrébb sorolt iskolába, de közben meggondoltátok magatokat? Vagy esetleg sehova sem kerültetek be az általános felvételi eljárásban? Mutatjuk, mely topgimnáziumokban és technikumokban maradtak még üres férőhelyek a rendkívüli felvételin.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint az elsők között merült fel a neve az oktatási minisztérium államtitkári pozícióival kapcsolatban, hivatalos felkérést azonban végül nem kapott. A kormány cáfolta Pilz értesüléseit.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
