2016-ban a legalább 18 éves népesség, vagyis a választópolgárok 55 százaléka rendelkezett minimum érettségivel Magyarországon, de 19 megyénkből 11-ben a felnőtt népesség többségének nincs középfokú végzettsége.
A G7 azt írja, a KSH közzétette a tavaly készített mini-népszámlálásának legújabb adatait a népesség iskolázottságáról. Az általános tendencia az, hogy az országban mindenhol nő az átlagos képzettségi szint, amihez két tényező is hozzájárul, ám a képzett népesség erősen Budapesten koncentrálódik, a fővárosban a lakosság 76,4 százaléka befejezte a középiskolát, ami kiugróan magasnak számít az országban.
A legalacsonyabb képzettséggel jellemezhető megyék között ott vannak a leghátrányosabb helyzetű területek. Nógrádban él arányaiban a legkevesebb érettségivel rendelkező felnőtt, itt 42,8 százalék fejezte be a középiskolát.
Nem sokkal magasabb az arány Szabolcsban (43,4 százalék) sem, de Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megye is hátul szerepel a listán (43,6 és 43,8 százalék).
A magyarok felének van érettségije: friss statisztika
Javultak az iskolázottsági mutatók Magyarországon a 2011-es népszámlálás és a tavaly októberi mikrocenzus között - közölte a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási főosztályának vezetője a köztévén. Budapesten a legtöbb a diplomás. Kovács Marcell azt mondta, jellemzően az idősek az alacsonyabb végzettségűek. Ahogy ők "kilépnek", úgy emelkedik a lakosság iskolázottságának szintje.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
