Visszavonta helyi idő szerint szerdán Donald Trump elnök kormánya azokat a jogilag nem kötelező érvényű szövetségi iránymutatásokat, melyekkel az Obama-kormány lehetővé tette, hogy a transznemű diákok az állami iskolákban a nemi identitásuknak megfelelő mosdót és öltözőt használják.
A washingtoni igazságügyi és oktatási tárca azzal indokolta a szövetségi iránymutatás visszavonását, hogy az irányvonalak zavart okoztak, és számos per indult amiatt, hogy miként kell őket pontosan alkalmazni.
A levél tanúsága szerint azok a garanciák, amelyek a nemi identitás miatti zaklatást hivatottak kiküszöbölni a diákok körében, továbbra is érintetlenül érvényben maradnak.
Az iránymutatás hiányában az állami és helyi hatóságokra hárul az a feladat, hogy eldöntsék, hogyan alkalmazzák a nemi diszkriminációt tiltó szövetségi törvényt, illetve, hogy alkalmazzák-e a diszkrimináció tilalmát a nemi identitásokra vagy csak a biológiai nemeket veszik figyelembe.
A szövetségi iránymutatás támogatói szerint azért volt szükség a szabályokra, hogy meg lehessen védeni a diákokat a diszkriminációtól. Az előírások ellenzői szerint viszont ezzel a szövetségi kormányzat túlterjeszkedett a hatáskörén.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
