Több ponton megváltoztatják a tanárok etikai kódexét. Kikerül belőle a kiégést érintő rész, valamint a tanárok magánéletére vonatkozó bejegyzés.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke közölte: az etikai kódex tervezetéhez 202 javaslat érkezett a tagoktól. Az, hogy a kódex tervezetének mely pontjai változnak meg, még pontosan nem lehet tudni, a beérkezett vélemények feldolgozása folyamatban van. A változtatásokra a kódexet előkészítő munkacsoport tesz javaslatot - jelezte.
Az idáig feldolgozott vélemények alapján kikerül a tervezetből az alaptörvényre való direkt utalás, ezen kívül az a pont, hogy munkahelyen kívül is olyan magatartást tanúsítsanak a pedagógusok, hogy az erősítse a velük érintkezők köznevelésbe vetett bizalmát. A bírálat, önbírálat kifejezések helyett konstruktivitás, önfejlesztés kerül a tervezetbe.
Az a pont is kikerül, hogy kívánatos, hogy a nevelőtestületek az erkölcsi kérdéseket, az értékeket tekintve azonos szellemben, egységesen lépjenek fel, valamint, hogy a tanár tartózkodik a szélsőséges vagy környezetéből megbotránkozást kiváltó megnyilvánulásoktól. Nem szerepel majd benne, hogy a tanár küzd az elszürkülés, az üres, rutinból végzett munka és a kiégés ellen, s szaktudását, speciális - különösképpen szakértői vagy szaktanácsadói - képesítését felhasználja az őt foglalkoztató intézmény érdekében.
Az idáig feldolgozott vélemények alapján bekerül a tervezetbe, hogy a pedagógusok küldetése a nemzeti közszolgálat, így munkájukat mindenekelőtt a nemzet érdekében végezzék, kiemelten figyelembe véve a gyermekek, tanulók mindenek felett álló érdekeit. Új pontként szerepel majd, hogy döntéseiket mindezeken felül a józan ész és az emberiesség határozza meg, különös tekintettel a gyermekek jogos érdekeire - tájékoztatott az elnök.
Az etikai kódexet a Nemzeti Pedagógus Kar országos küldöttgyűlése fogadja majd el kétharmados szavazat többséggel - közölte az elnök. A küldöttgyűlés tervezett időpontja november 14-e.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
