Súlyos problémák vannak a szakképzésben is, az átgondolatlan, egymásnak ellentmondó intézkedések pedig bizonytalanságban tartják a diákokat és a tanárokat is.
A szakképzésben az oktatás alapvető feltételei is hiányoznak: nem biztosított a megfelelő számú, megfelelő minőségű gyakorlati képzőhely. A szakmát választó diákok olyan iskolákba kerülnek be, ahol az elmúlt öt évben a műhelyekben és laboratóriumokban nem volt új beszerzés, és a meglévő berendezések javítására és felújítására sem jutott elegendő pénz - olvasható a tíz szervezet által írt közleményben. Kivéreztetik a szakképzőket? Nem csak a Klikhez tartozó igazgatók lázadnak
Az állásfoglalásban kitértek arra is, hogy az egymásnak ellentmondó, átgondolatlan intézkedések a tanulókat, a szülőket és a tanárokat is bizonytalanságban tartják.
Véleményük szerint megnehezíti a pályaválasztást, a tanulást és az iskolák működését, hogy évente változik, egy-egy iskolában, egy-egy megyében milyen szakmát lehet tanulni; a kínálatról az iskolák, a gyerekek és szüleik csak az utolsó pillanatokban értesülhetnek.
A 11. osztályos diákok még januárban sem tudják, milyen követelmények alapján fognak szakmai tárgyaikból érettségizni alig több mint egy év múlva - jegyezték meg, hozzátéve: a kerettanterv és a tankönyvek követhetetlen gyakorisággal változnak.
Szinte évenként forgatják fel a szakképzés egész rendszerét, tologatják az iskolákat a különböző minisztériumok között. A szakiskolákban összesen heti 6 tanóra jut mindarra, ami nem torna és nem szakma, és a szakközépiskolákban is kevesebb lesz a közismereti óraszám. Ezzel a szakképzésben részt vevő gyerekek elől elzárják a továbbtanulás lehetőségét, elveszik tőlük az önképzés és átképzés perspektíváját, nem adják meg számukra a gazdaság változásaihoz való alkalmazkodás képességét.
"Cinikus módon most megváltoztatják az iskolatípusok nevét: a szakiskolákat ezentúl szakközépiskolának, a szakközépiskolát pedig szakgimnáziumnak fogják nevezni", vagyis a szakképzésben részt vevőknek tudás helyett csupán jól hangzó bizonyítványt adnak - írták.
Az állásfoglalást az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság, a Hálózat a Tanszabadságért, a Hívatlanul Hálózat, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, a Magyartanárok Egyesülete, az Oktatási Vezetők Szakszervezete, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete írta alá.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
