Átmeneti szabályozást léptet életbe a szakképző iskolák felvételi eljárásánál a kormány, miután a februári, szakmaszerkezeti döntésről szóló kormányrendeletben a korábban közzétett tervezethez képest megváltoztak a keretszámok és a képzési irányok - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményéből, amelyet kedden juttatott el MTI-hez.
A tervezett képzési irányok, keretszámok a társadalmi egyeztetés során már tavaly szeptemberben ismertté váltak - írja az NGM. A tájékoztatás szerint az előzetes tervezethez képest kedvezőbb helyzetbe kerülő, új szakmák indítására lehetőséget kapó szakképző intézmények számára a kormány a vonatkozó szabályok és határidők ideiglenes módosításával megteremti a lehetőséget a felvételi eljárásba történő bekapcsolódásra és a kapott új képzési lehetőségek keretszámainak feltöltésére.
Ehhez kapcsolódóan az érintett szakokra jelentkező tanulóknak is lehetőségük lesz az eredeti továbbtanulási szándékuk és jelentkezésük megváltoztatására - derül ki a minisztérium közleményéből.
Több szakképző iskola ugyanakkor a társadalmi egyeztetésen megismert tervezettől eltérő, azt meghaladó mértékben, felesleges kockázatot vállalva tervezte meg a felvételi keretszámait és fogadta a tanulói jelentkezéseket - írja az NGM. A tanulókat azonban emiatt nem érheti hátrány, mert képzésük más, a jelentkezési lapjukon másodikként, harmadikként megjelölt szakképző intézményben megvalósulhat - teszik hozzá.
A megváltozott felvételi lehetőségekről, valamint az iskolák és a szülők ezzel összefüggő teendőiről az Oktatási Hivatal honlapján közzétett tájékoztató segíti az iskolákat, amelyet elektronikus úton közvetlenül is megkaptak - olvasható az NGM közleményében.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
