A PÖCS, vagyis az azóta már önértékelést támogató munkacsoporttá átkeresztelt ellenőrző szerv már elkezdte munkáját az iskolákban, a szülők is megkapták a kérdőíveket. Többen úgy vélik, ez megalázó és teljesen felesleges.
A Pedagógus Önértékelési Csoport (PÖCS), vagyis azóta már az ÖTM (önértékelést támogató munkacsoport) már számos iskolában megkezdte a munkáját. Azon felül, hogy a tanároknak egymást kell megfigyelni, a szülőkhöz is eljuttatnak egy kérdőívet, ezen kell értékelniük a gyerekük tanárát egy egytől ötig terjedő skálán. A kérdések között olyanok vannak, mint a „Gyermekem otthoni tanulását is segíti”, „Szervez vonzó, tanórán kívüli programokat a gyermekek számára”.
A tanárok eközben nyilatkozatban határolódnak el az önértékeléstől. Szerintük a munkájuk eddig is átlátható volt, és mint írták, „felesküdött pedagógusként és gondolkodó értelmiségiként etikátlannak, emberileg és szakmailag elfogadhatatlannak tartjuk ezt az egymás bírálatára épülő rendszert és ennek hosszú távú kiépítését. Számunkra az új rendszer csupán az adminisztrációs terhek növekedését és a gyermekekre fordítható idő csökkenését jelenti, így semmiképpen nem járulhat hozzá a mindenki által elvárt színvonalasabb munkavégzéshez!”
Az Eduline-nak nyilatkozó szülők véleménye eltérő volt a kérdőív kapcsán. Volt, aki szerint az elképzelés nem rossz, hiszen így legalább a tanároknak is lesz visszajelzés a munkájukról, a többség viszont értelmetlennek és megalázónak tartja az egész vizsgálatot. Sokan kifogásolták, hogy egy szülő nem feltétlenül tud objektívan nyilatkozni és a tanórákon sem vesz részt. Egy korábbi sérelem miatt benn maradt tüske pedig károsan befolyásolhatja az ítélőképességét. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekek gyakran azért is megsértődnek a tanárra, ha az figyelmezteti őket, mert órán beszéltek és otthon már egy ferdített információt adhatnak elő. Sok szülő azonban időhiány miatt sem megy utána az információknak és inkább letámadja a tanárt, amihez a kérdőív most kifejezetten jó lehetőséget biztosít majd számukra – vélte az egyik szülő.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
