Tájékoztató levelet küldött az Oktatási Hivatal (OH) a jövő évi országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben érintett pedagógusoknak, intézményvezetőknek - közölte a hivatal.
A hivatal tájékoztatása szerint július 20-ig elkészült a jövő évre szóló országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési terv, amelyben mintegy 11 800 pedagógus, 1800 vezető, és tíz intézmény tanfelügyeleti eljárását tervezték meg.
A jövőre esedékes tanfelügyeleti ellenőrzések pontos időpontjáról az Oktatási Hivatal november 30-ig értesíti a résztvevőket.
Az OH közleményében kifejtette: az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) a hatályos jogszabályok alapján ötévente egy alkalommal minden pedagógusra, intézményvezetőre és intézményre kiterjed. Ennek az ellenőrzésnek a legfontosabb célja, hogy - az Oktatási Hivatal honlapján korábban már nyilvánosságra hozott kézikönyvekből is megismerhetett módon - az általános pedagógiai szempontok alapján történő ellenőrzéssel, értékeléssel az oktatás sikerességében kulcsszerepet játszó pedagógusok, vezetők jó gyakorlatát megerősítse, a még fejlesztendő területeket beazonosítsa.
Célja továbbá, hogy hozzájáruljon a pedagógiai, vezetői kompetenciák fejlesztéséhez, a magyar köznevelési rendszer minőségének, az oktatás színvonalának javításához.
A szakmai ellenőrzés általános pedagógiai szempontok szerint történik majd, módszere az egységes szempontok szerinti megfigyelés, a mindennapi nevelő-oktató munkát megalapozó pedagógiai tervezés dokumentumainak vizsgálata, interjú felvétele, valamint az intézményi önértékelés eredményeinek elemzése. Az ellenőrzéseket külső, Mesterpedagógus fokozatba sorolt gyakorló pedagógus szakértők végzik majd, akiket az Oktatási Hivatal alaposan felkészített a feladat ellátására - írták.
A tanfelügyeleti eljárás részleteiről, a pedagógusok értékelésére vonatkozó standardokról az Oktatási Hivatal honlapján elérhető Kézikönyvekben található részletes leírás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
