Egyre több cég érez rá a tanárok portfóliójában rejlő üzleti lehetőségre: továbbképzéssel és e-learninggel foglalkozó cégek is kínálnak tananyagokat, sablonokat, képzéseket. Az életpályamodell bevezetése miatt ugyanis minősítő vizsgát kell tenniük azoknak a pedagógusoknak, akik magasabb fizetési kategóriába szeretnének lépni, ennek része a portfólió elkészítése is.
A pedagógusoknak szóló ajánlatok között találtunk ötórás tanfolyamot 7000 forintért - a tanárok egy igazolást kapnak a kurzus elvégzéséről -, de műhelyfoglalkozást is 3000 forintért. A pedagógiai intézetek, illetve felsőoktatási intézmények is kínálnak képzéseket, hasonló áron.
Harmincnapos hozzáférést az e-learninges tananyaghoz 5000 forintért lehet igényelni: a felkészítő csomag gyakorlati útmutatót és különböző sablonokat tartalmaz, illetve nyomon követi a jogszabályi változásokat. E-bookon olvasható tananyagot is vehetnek a tanárok, 2500 forintért.
Mi az a portfólió?
A kezdő tanároknak két év után kell minősítő vizsgát tenniük ahhoz, hogy a gyakornoki kategóriából a pedagógus I. kategóriába kerülhessenek, de portfóliót azoknak a tapasztalt oktatóknak is kell készíteniük, akiket szeptember 1-jén átmenetileg a pedagógus I. kategóriába soroltak: ők legkorábban 2014-ben jelentkezhetnek a vizsgára. Milyen portfóliót kell készíteni? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A portfóliónak tartalmaznia kell a szakmai önéletrajzot, tíz tanóra „kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott” óratervét, a „szakmai életút értékelését, az önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait, a pedagógust foglalkoztató intézmény környezetének bemutatását, a pedagógus szakmai és egyéb tevékenységének bemutatását és dokumentumait. A tanárjelöltek és tanárok számára kötelező vizsgákról itt olvashattok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
