30 ezer tanár vesz részt a 2016-os minősítési eljáráson, hogy aztán 2017-től többet kereshessen. Mit gondoltok ti, olvasók, a 2013-ban indult életpályamodellről? Íme.
2016-ban 30 ezer pedagógusra vár minősítési eljárás és vizsga, amely során el kell készíteniük egy portfóliót - a pályakezdőkéről itt, a többiekéről itt olvashattok -, és meg kell felelniük egy minősítő vizsgán is.
A tanárok csak akkor léphetnek magasabb fizetési kategóriába - 2017. január elsejétől -, ha sikeresen veszik ezeket az akadályokat. Azt, hogy mennyit keresnek majd szeptembertől a különböző kategóriákban, itt nézhetitek meg, a pályakezdők fizetését pedig itt találjátok.
A legmarkánsabb olvasói vélemények a minősítésekről:
Ezekkel a pótvizsgákkal a kormány kétségbe vonja a jelenlegi, illetve korábbi vizsgák és ezzel együtt az oktatás értékét.
Ez nonszensz.
50 évesen újra "államvizsga"?
Elég sokat használom és használtatom az internetet a tanórákon is, de ilyen prezentációk készítésére egész egyszerűen nincs időm heti 26 óra mellett. Hagyják már békén a tanárokat!
Mielőtt „aprócska” pluszmunkáról beszél a minősítéssel kapcsolatban, tájékozódjon, mennyi munkát is jelent most egy pedagógusnak bebizonyítania, hogy nem érdemtelenül kapta a diplomáját/diplomáit/tudományos fokozatát, illetve vette fel az eddig megalázóan kevés fizetését a pályán töltött évek alatt.
Aki a prezentációkban hisz, prezentáljon. Én szeretek mesélni, előadni, szeretem a szöveggyűjteményt, szeretem, ha abba beleírnak a gyerekek, szeretem a táblát, a krétát, ha porzik, azt is. Miért nem lehetünk sokfélék? Miért nem lehet elfogadni, hogy nincs királyi út? Hogy nem a külsőségeken múlik az oktatás minősége?
| Ilyen lesz a következő tanév |
A következő tanév diákokat érintő változásairól itt, a tanárokat érintő újdonságokról pedig itt olvashattok. A tanév legfontosabb dátumait itt találjátok. A Nemzeti Pedagógus Kar által készített etikai kódexről itt, a tanárok reakciójáról itt, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete álláspontjáról pedig itt olvashattok. Szeptembertől már minden általános iskolás és középiskolás diáknak heti öt tesiórája lesz - annak ellenére, hogy több mint ötezer feladatellátási helyen nincs tornaterem vagy tornaszoba. Lehet, hogy hamarosan jön a mindennapos éneklés is: erről itt találjátok cikkünket, a legviccesebb mémeket pedig itt nézhetitek meg. Az 1-4. osztályosok óraszámait itt, az 5-8. évfolyam kerettantervét pedig itt találjátok. Azt, hogy mit fognak tanulni a gimnazisták, itt nézhetitek meg, a szakközépiskolások óratervéről itt, a szakiskolásokéról pedig itt olvashattok. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
