Ha nem jelentkeznek újabb minősítésre, nem kell 70 ezer forintot fizetniük azoknak a nyugdíj előtt álló tanároknak, akik regisztráltak a 2015-ös eljárásra, de nem töltötték fel az ahhoz szükséges portfóliót - írta az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére. A félbehagyott jelentkezés következményeit április 17-én írták bele a rendeletbe.
Ahogy hétfőn megírtuk, több, tíz éven belül nyugdíjba vonuló tanár levelet kapott az Oktatási Hivataltól, amelyben az állt: mivel a határidőig nem töltötték fel a 2015-ös minősítési eljáráshoz szükséges portfóliójukat az erre szolgáló rendszerbe, a minősítési eljárás sikertelenségéről szóló tanúsítványt kapnak. Az Oktatási Hivatal (OH) levele szerint emiatt a legkorábban két év múlva megismételhető minősítési eljárásért 70 050 forintot kell fizetniük.
A köznevelési törvény szerint azoknak, akik 2023. augusztus 31-ig nyugdíjba mennek, nem kötelező részt venniük a minősítési eljáráson, de jelentkezhetnek rá. Több ilyen tanár kíváncsiságból, hogy megtudja, alkalmasnak minősítik-e az eljárásra, valóban regisztrált a rendszerben, de nem tudta, hogy ennek ilyen következményei lehetnek. A sikertelen minősítésről szóló tanúsítvány és a megismételt minősítési eljárás díja egy április 17-i módosítás után került bele a pedagógusok minősítéséről szóló rendeletbe.
Az OH Eduline-nak küldött válasza szerint azokat a tanárokat, akik később jelezték feléjük, hogy mégsem szeretnének részt venni a 2015-ös minősítésben, kivették a minősítendők köréből. Ha ez nem történt meg, őket ugyanúgy kezelték, mint a többi pedagógust, és elküldték nekik a hiányzó portfóliójuk feltöltésével kapcsolatos közléseket.
A 2015. évi minősítésre jelentkezett pedagógusoknak 2014. november 30-ig kellett feltölteniük a portfóliójukat. A rendeletmódosítás végül május 18-ig tette lehetővé a hiánypótlást azoknak, akik ezt nem tették meg. Ezekről több tájékoztatást és emlékeztetőt is küldtek az érintetteknek - írta válaszában az OH.
Megismételt minősítési eljárásra ugyanakkor a nyugdíj előtt álló pedagógusnak nem kötelező jelentkezniük. A díjfizetési kötelezettség csak akkor vonatkozik rájuk, ha saját döntésük nyomán ezt mégis megteszik - áll a válaszban. A minősítési eljárással kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
