A szeptemberben bevezetett pedagógus-életpályamodell egyik legfontosabb eleme a minősítési rendszer. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusok szakmai pályafutásukban hat különböző fokozaton haladnak keresztül a gyakornokitól a kutatótanárig. Melyek ezek?
Gyakornoki időszak
Ez a pályakezdő pedagógus számára 2 évig tart, végig egy mentor támogatja a munkáját. Az időszak végén a gyakornoknak vizsgát kell tennie, hogy a következő fokozatot megszerezze. A vizsgát egyszer megismételheti, de ha akkor sem sikerül, nem taníthat tovább.
Pedagógus I.
Ezt a fokozatot elérve a pedagógus lehet osztályfőnök vagy vizsgáztató tanár. Ezen a szinten 6-9 évet tölthetnek el, utána tovább kell lépniük.
Pedagógus II.
Az ilyen minősítéssel rendelkező tanár legalább 8 éves gyakorlattal rendelkezik. Ő a “teljes értékű tanár”, ugyanis dönthet úgy, hogy pályája végéig ebben a minősítésben marad.
Mesterpedagógus
A mesterpedagógusi fokozatért minimum 14 éves szakmai gyakorlat után lehet indulni, ezt is vizsgával szerezheti meg a tanár. Vannak olyan munkakörök, amelyeket csak mesterpedagógus vagy annál magasabb fokozattal rendelkező tanár tölthet be.
Kutatótanár
Ahhoz, hogy valaki kutatótanár lehessen, tudományos fokozattal kell rendelkeznie, és rendszeresen, évente minimum kétszer publikálnia is kell. Ezen kívül ugyanazok a feltételek vonatkoznak rá, mint a mesterpedagógusra.
Befejező szakasz
Az előző kettőhöz hasonlóan ez sem kötelező, hanem választható fokozat. A nyugdíjkorhatár előtti ötödik évben szerezheti meg az a tanár, aki addig legalább 20 évet töltött a pedagógusi pályán. Csökkentett munkaidőben dolgozhat, de a fizetése nem az óraszámával arányosan csökken (például ha valaki feleannyi óraszámban tanít, mint korábban, akkor csak negyedével csökken a fizetése).
| Minden a tanfelügyeletről |
A tanfelügyeleti rendszer 2014-ben indul élesben: a kísérleti programban eddig 700 tanárt ellenőriztek. A tanfelügyelet három területre irányul majd: az egyes pedagógusok munkáját értékelik azonos szempontok szerint, fenntartótól függetlenül, az iskola vezetőjét ellenőrzik, és magát az intézményt is értékelik majd. A tanároknál alkalmazott módszerekről itt, az értékelési szempontokról pedig itt olvashattok. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
