A szeptemberben bevezetett pedagógus-életpályamodell egyik legfontosabb eleme a minősítési rendszer. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusok szakmai pályafutásukban hat különböző fokozaton haladnak keresztül a gyakornokitól a kutatótanárig. Melyek ezek?
Gyakornoki időszak
Ez a pályakezdő pedagógus számára 2 évig tart, végig egy mentor támogatja a munkáját. Az időszak végén a gyakornoknak vizsgát kell tennie, hogy a következő fokozatot megszerezze. A vizsgát egyszer megismételheti, de ha akkor sem sikerül, nem taníthat tovább.
Pedagógus I.
Ezt a fokozatot elérve a pedagógus lehet osztályfőnök vagy vizsgáztató tanár. Ezen a szinten 6-9 évet tölthetnek el, utána tovább kell lépniük.
Pedagógus II.
Az ilyen minősítéssel rendelkező tanár legalább 8 éves gyakorlattal rendelkezik. Ő a “teljes értékű tanár”, ugyanis dönthet úgy, hogy pályája végéig ebben a minősítésben marad.
Mesterpedagógus
A mesterpedagógusi fokozatért minimum 14 éves szakmai gyakorlat után lehet indulni, ezt is vizsgával szerezheti meg a tanár. Vannak olyan munkakörök, amelyeket csak mesterpedagógus vagy annál magasabb fokozattal rendelkező tanár tölthet be.
Kutatótanár
Ahhoz, hogy valaki kutatótanár lehessen, tudományos fokozattal kell rendelkeznie, és rendszeresen, évente minimum kétszer publikálnia is kell. Ezen kívül ugyanazok a feltételek vonatkoznak rá, mint a mesterpedagógusra.
Befejező szakasz
Az előző kettőhöz hasonlóan ez sem kötelező, hanem választható fokozat. A nyugdíjkorhatár előtti ötödik évben szerezheti meg az a tanár, aki addig legalább 20 évet töltött a pedagógusi pályán. Csökkentett munkaidőben dolgozhat, de a fizetése nem az óraszámával arányosan csökken (például ha valaki feleannyi óraszámban tanít, mint korábban, akkor csak negyedével csökken a fizetése).
| Minden a tanfelügyeletről |
A tanfelügyeleti rendszer 2014-ben indul élesben: a kísérleti programban eddig 700 tanárt ellenőriztek. A tanfelügyelet három területre irányul majd: az egyes pedagógusok munkáját értékelik azonos szempontok szerint, fenntartótól függetlenül, az iskola vezetőjét ellenőrzik, és magát az intézményt is értékelik majd. A tanároknál alkalmazott módszerekről itt, az értékelési szempontokról pedig itt olvashattok. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
