Itt vannak a fizetési adatok: ennyivel emelkedik a tanárok bére októbertől

Ebben a tanévben is változik a pedagógusok bére - kiszámoltuk, mekkora összeggel számolhatnak októbertől a pedagógus I kategóriába sorolt tanárok és tanítók.

  • Eduline
Fazekas István

Három jogszabályt is elő kell vennie annak, aki ki szeretné számolni, mennyit fog keresni ettől a tanévtől. A számítás alapja a költségvetési törvényben szereplő vetítési alap - korábban a minimálbérhez igazodtak a tanári bérek is -, amelynek az összege 2016-ban is 101 500 forint.

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló kormányrendelet alapján 2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az illetményalap középfokú végzettség esetén a vetítési alap 119,6 százaléka (121 394 forint), alapfokozat esetén 174,5 százaléka (177 117 forint), mesterfokozat esetén 193,2 százaléka (196 098 forint).

Ekkor kell újra elővenni a köznevelési törvényt, amely meghatározza, hogy a különböző életkorú pedagógusok az illetményalap hány százalékát vihetik haza - természetesen bruttó összegekről van szó.

Cikksorozatunk első részében a pedagógus I kategóriába tartozók fizetésével foglalkozunk.

A legkisebb mértékű emelkedésre a középfokú végzettségűek számíthatnak - van, akinek mindössze bruttó 365 forinttal emelkedik a bére -, az alapszakos végzettségűek átlagosan bruttó 7-9 ezer, a mesterszakosok 8-11 ezer forintos többlettel számolhatnak.

Kategória:

pedagógus I

Év

Középfokú végzettséggel

Alapszakos/főiskolai végzettséggel

Mesterszakos/egyetemi végzettséggel

2.

3-5

145 672

212 541

235 317

3.

6-8

157 812

230 252

254 927

4.

9-11

163 881

239 108

264 732

5.

12-14

169 951

247 964

274 537

6.

15-17

176 021

256 820

284 342

7.

18-20

182 091

265 676

294 147

8.

21-23

188 160

274 532

303 951

9.

24-26

194 230

283 388

313 756

10.

27-29

200 300

292 243

323 561

11.

30-32

206 369

301 099

333 366

12.

33-35

212 439

309 955

343 171

13.

36-38

218 509

318 811

352 974

14.

39-41

224 578

327 667

362 781

15.

42-44

230 648

336 523

372 586

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.