Nem adott pénzt a Klik egy miskolci általános iskolának festékpatronra, így lehet, hogy nem tudnak felvételizni a nyolcadikosok - írta az Észak-Magyarország.
Veszélybe került a nyolcadikosok középiskolai jelentkezése a miskolci Fazekas Utcai Általános Iskolában, pedig a határidő ma jár le. A jelentkezési lapokat az internetről kellett letölteniük és kinyomtatniuk az osztályfőnököknek, majd fénymásolni annyi példányban, ahány gyerek jelentkezik. A gépből azonban kifogyott a festék.
Az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) pedig nem adott nekik pénzt újakra, arra hivatkozva, hogy még nincs költségvetésük, ezért nincs kifizetés sem – írta az Észak-Magyarország.
Egyes iskolák arra is panaszkodtak, hogy a Klik nem biztosítja az iskoláknak a kézmosó folyadékot és vécépapírt, pedig a megyében hepatitis-járvány van.
Az Észak-Magyarország megkereste a Kliket ezekben az ügyekben és azt a választ kapták, hogy „az iskolák papíráru és irodaszer terén való ellátása folyamatos”, valamint, hogy „A Klik Miskolci Tankerülete a fenntartott intézményeknek maradéktalanul biztosítja a járvány megfékezéséhez, illetve megelőzéséhez szükséges, fertőtlenítő és tisztító szereket is. Az ilyen igényeknek az elbírálása soron kívül történik, már másnap átvehetik az intézmények a tankerületnél az igényelt árukat. Jelenleg egyetlen igény sincs a tankerületben”.
Az iskolában patthelyzet alakult ki, mert bár az egyik szülő vállalta, hogy lefénymásolja, az iskola nem adhatja ki az iratokat, mert azon a diákok személyes adatai is rajta vannak.
December végén a Klik átszervezése kapcsán arról volt szó, gyorsabb döntések várhatóak. Az erről szóló cikkünket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
