Megérkezett az állami támogatás a magán- és alapítványi iskolák bankszámlájára - közölte a köznevelési államtitkárság.
Megérkezett az állami támogatás a magán- és alapítványi iskolák bankszámlájára - közölte a köznevelési államtitkárság.
Ahogy arról szerdán beszámoltunk, késik a magán- és alapítványi iskolákban dolgozó pedagógusok novemberi bére, az intézmények ugyanis nem kapták meg időben az állami támogatást. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének alelnöke, Bak Zsófia szerdán azt mondta, az iskolák legalább kilencven százaléka nem tud más forráshoz, tartalékhoz nyúlni, az állami támogatástól függenek, ezért - hiába van december közepe - nem tudják átutalni dolgozóiknak a novemberi munka után járó bért.
A köznevelési államtitkárságon csütörtökön azt közölték: a késés oka, hogy a "megnövekedett többletigény túllépte a rendelkezésre álló forrásokat". "Az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkársága a kormány részére előterjesztést készített, melyben az előirányzat összegének túllépését, a hiányzó források rendelkezésre bocsátását kérte. A kérés teljesítéséről a kormánynak határozatot kellett hoznia, amelynek közzététele a Magyar Közlönyben szerdán megtörtént. Így azonnal sor kerülhet a decemberi havi átlagbér alapú támogatás folyósítására" - írták.
Összesen 16 ezer pedagógus és 2-3 ezer segítő munkatárs dolgozik magán- és alapítványi oktatási intézményekben, amelyekből körülbelül ezer van az országban. Az iskolák eddigi támogatási rendszerét éppen ebben a tanévben módosították: az eddigi normatív támogatásokat a tanárok bérére kiterjedő állami támogatás váltotta fel, ez azonban kevés a fenntartáshoz, az alapítványi iskolák jelentős részében, eltérő mértékben ugyan, de a szülőknek kell megfizetniük a többletszolgáltatásokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
