Budai Gyula szerint az elmúlt két évben több támogatást kapott a hazai lovaságazat, mint az azt megelőző húsz esztendőben, szeptembertől pedig közel 300 általános iskolában kezdődhet majd meg a lovaskultúra-oktatás.
A Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára - a VM közleménye szerint - hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy tavaly 190 millió forinttal támogatta a kormány a legjelentősebb lovas eseményeket, idén pedig erre a célra - a kormány február 26-i döntése alapján - 325 millió forint jut.
A politikus emlékeztetett arra, hogy 2012. március 12-én lépett hatályba a Kincsem-Nemzeti Lovas Program, melynek legfőbb célkitűzései az állami ménesek egységes és hatékony állami irányításának megteremtése, a lovaságazat támogatási rendszerének felülvizsgálata, a lovaskultúra-oktatás 2014. szeptember 1-jével történő bevezetése, a szabad terephasználat törvényi biztosítása, a lovasterápia hazai terápiás kezelésekbe történő beépítése, valamint a kiemelt létesítményfejlesztések és a kiemelt lovas rendezvények támogatása voltak.
Az államtitkár a lovaskultúra-oktatásra térve jelezte, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, valamint a Magyar Lovassport Szövetség képviselőiből álló, korábban létrehozott munkacsoport elkészítette azt a koncepciót, mely alapján állami finanszírozás mellett idén szeptember 1-jével 320 lovarda részvételével, közel 300 általános iskolában meg tud valósulni a mindennapos testnevelési óra keretében történő lovaskultúra-oktatás. Hozzátette, az oktatás ahhoz is hozzájárul, hogy a lovasterápia szakmai háttere kellő figyelmet kapjon az egészségügyi ellátás keretében is.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
