Kultúraközi kommunikáció

Kultúraközi kommunikáció puska. - itt készült: MÜTF, Dunaszerdahely

  • Eduline

részlet:

FRANCIAORSZÁG:

A francia tárgyaló:

- Nem versenyszemléletű, a minőségi életvitel az üzlet elé helyezik

- A problémákat elmélet oldaláról közelíti meg, ezért esetenként körülményes

- Határozott fellépésű, felkészült /prospektusok, katalógusok stb./

- Fontos a légkörteremtés, érzékenyen reagál, a partner rangjára, státuszára

- Nem riadnak vissza a konfliktustól

- Hatáskörét nem lépi túl /főnöki beleegyezésre hivatkozás/

- Nem annyira megbízhatóak, a megállapodást szóban és írásban is erősítik meg

- Általában hangosabban beszél, mint mi

Szeret anyanyelvén tárgyalni, szereti, ha partnere is beszéli a nyelvet

- Fontos a non-verbális kommunikáció: szemkontaktus, gesztusok

- Büszkék a kultúrájukra

- Életminőség fontos

- A magánélet és az üzleti szféra nem annyira válik szét

- Étkezés hosszúra nyúlik

- Rang, szemkontaktus, tárgyalás hosszú

- Délre haladva -> késés jellemző 11-4 tárgyalnak

SPANYOLORSZÁG:

- A legjobban „europizálodtak”, az EU belépést követően

- Fontos a légkörteremtés

- Fejlett az üzleti szolgáltató rendszer /fax, telefon, Internet/ ezért levelezés, esetleg személyes üzleti tárgyalás helyett is alkalmazzák

- Tárgyalási taktikájuk két alappilléren nyugszik: megalapozott érvelésen és tudatos meggyőzésen

- Jól kommunikálnak, objektív adatokkal, tényekkel érvelnek, gyakran hivatkoznak referencia cégre illetve személyre

- Idő nem pénz, hosszú tárgyalás

- Nem pontosak /csak bikaviadalokon igen/

- Ebéd után nem tárgyalnak /szieszta/

- Minden szertartásos /ruhák/

- Több dologgal foglalkozik /tárgyalás közben telefonál/

- Tányéron hagyni ételt sértés

- Szerény embert kedvelik

- Legyen egy referencia személy

- Gesztikulálás fontos

- Nem szeretnek nemet mondani

letöltés

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.