Kultúraközi kommunikáció

Kultúraközi kommunikáció puska. - itt készült: MÜTF, Dunaszerdahely

  • Eduline

részlet:

FRANCIAORSZÁG:

A francia tárgyaló:

- Nem versenyszemléletű, a minőségi életvitel az üzlet elé helyezik

- A problémákat elmélet oldaláról közelíti meg, ezért esetenként körülményes

- Határozott fellépésű, felkészült /prospektusok, katalógusok stb./

- Fontos a légkörteremtés, érzékenyen reagál, a partner rangjára, státuszára

- Nem riadnak vissza a konfliktustól

- Hatáskörét nem lépi túl /főnöki beleegyezésre hivatkozás/

- Nem annyira megbízhatóak, a megállapodást szóban és írásban is erősítik meg

- Általában hangosabban beszél, mint mi

Szeret anyanyelvén tárgyalni, szereti, ha partnere is beszéli a nyelvet

- Fontos a non-verbális kommunikáció: szemkontaktus, gesztusok

- Büszkék a kultúrájukra

- Életminőség fontos

- A magánélet és az üzleti szféra nem annyira válik szét

- Étkezés hosszúra nyúlik

- Rang, szemkontaktus, tárgyalás hosszú

- Délre haladva -> késés jellemző 11-4 tárgyalnak

SPANYOLORSZÁG:

- A legjobban „europizálodtak”, az EU belépést követően

- Fontos a légkörteremtés

- Fejlett az üzleti szolgáltató rendszer /fax, telefon, Internet/ ezért levelezés, esetleg személyes üzleti tárgyalás helyett is alkalmazzák

- Tárgyalási taktikájuk két alappilléren nyugszik: megalapozott érvelésen és tudatos meggyőzésen

- Jól kommunikálnak, objektív adatokkal, tényekkel érvelnek, gyakran hivatkoznak referencia cégre illetve személyre

- Idő nem pénz, hosszú tárgyalás

- Nem pontosak /csak bikaviadalokon igen/

- Ebéd után nem tárgyalnak /szieszta/

- Minden szertartásos /ruhák/

- Több dologgal foglalkozik /tárgyalás közben telefonál/

- Tányéron hagyni ételt sértés

- Szerény embert kedvelik

- Legyen egy referencia személy

- Gesztikulálás fontos

- Nem szeretnek nemet mondani

letöltés

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.